Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
az előbbiek bemutatták a keresetük tárgyát is magába foglaló idézőlevelet. Ennek vizsgálata u. előbb Markus fiai elmondták, miszerint Peturmanus fia: István és anyósa, a mondott Erzsébet eladták nekik a szóban forgó Teryen birtokbeli részbirtokot. Állításuk bizonyítására bemutatták az említett Saagh-i prépost és a konvent júl. 16-án (sabb. prox. p. Div. ap.) (1. 418. szám) és aug. 20-án (in fe. B. Stephani regis et conf. a. in presentis) kelt (l. 502. szám) 2 oklevelét. Az oklevél megtekintését követően Peturmanus fia: István megvallotta, hogy ő Teryen birtokban valóban részbirtokot birtokolt, amelyet az oklevelekben olvasott módon eladott Markus fiainak, minthogy a birtokot Patouch lánya, az ő anyósa nem csupán neki, hanem hitvesének, Erzsébet lányának is átadta, s erre vonatkozóan bemutatta a mondott Saagh-i prépost és konvent 1355. jún. 20-án (sabb. prox. p. an. fe. Nat. B. Johannis Bapt., a. d. 1355.) kelt privilégiumát, valamint az országbíró [1356.] márc. 27-én (12. die oct. diei Cinerum prox. preterito) kiállított privilegiális okiratát (/. 151. szám). Ezután az országbíró Patouch lányát kérdezte afelől, hogy az első férje Verbouch (diet.) János - akitől a mondott lánya, Margit (másik nevén Chala) született - birtokos, avagy nemtelen ember volt-e, ill. az iránt is érdeklődött, hogy az előbb bemutatott okleveleknek kíván-e bármit ellene vetni. Erzsébet nemesasszony válaszában első férjét birtoktalannak nevezte és az oklevelekben nem kifogásolt semmit. Tekintetbe véve, hogy Pele fia: Patouch a Teryen birtokbeli részét a lányának és első férjének, Jánosnak adta, majd Patouch lánya ezt tovább adta lányának, Margitnak és férjének anélkül, hogy bármiféle jogot megtartott volna magának abból, s ezt követően a mondott István és Patouch lánya a részbirtokot eladták M.-ként 4 ft-tal számolt 21 M.-ért Markus fiainak a Saagh-i prépost és a konvent e. azzal a megkötéssel, hogy az összeg első részletének kifizetésére kitűzött időpontban a 21 M. bírói rész nélkül megfizetendő bírságban marasztaltatnak el, ha a konvent és a prépost elé nem vezetik fiaikat és leányaikat az eladás elfogadására, s mivel az első időpontban, aug. 11-én (12. die oct. fe. B. Jacobi ap.) sem Erzsébet, sem István nem jelentek meg, ahogy a fiaik és leányaik sem, ezért az asszonyt a nevezett büntetésben kellett elmarasztalni, ám mivel a szóban forgó birtokrészt a lányának és vejének előbb átadta, ezért inkább Erzsébet lánya: Margit tekinthető a részbirtok birtokosának, mint sem férje, Peturmanus fia: István, ám Margit a birtokot el nem adta, és nem is járult ehhez hozzá, ezért István nem adhatta volna el a birtokot. Ebből kifolyólag az országbíró a mondott 21 M. felének bírói rész nélküli megfizetésére kötelezte Peturmanus fia: Istvánt, és a per tárgyát képező birtokrészt az eladástól mentesítve Margitnak ítélte. Az ítélethozatal u. a prépost és a konvent megbízottja, Kozma fia: Balázs jogorvoslatot kért az ügyben, hogy Erzsébet asszony a prépost és a konvent oklevelét hamisnak mondta. Mivel pedig az országbíró számára a mondott oklevél minden hamisság nélkül állónak látszott, ám Erzsébet a király és a királyné e. azt hamisnak nevezte -, amivel a prépost és a konvent rossz hírét keltette -, ezért Erzsébet asszonyt a prépost és a konvent vérdíjának megfizetésére ítélte. D. in Wyssegrad, 16. die termini prenotati, a. d. 1356. E.: Dl. 4500. (MKA. NRA. 955 21.) Hártyán, hátoldalán kerek pecsét nyoma. Má.: Dl. 469. (MKA. Acta Jesuitica, NEOSOL 4 4.) (21-24v.). K.: AO. VI. 504-511. (317. szám) (kihagyásokkal). 338
