Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
Megj.: V. István említett oklevelének közelebbi azonosítása nem vezetett eredményre. 511. 1356.aug.28. Péter prépost és a Lelez-i Szt. Kereszt-egyház konventje e. Felleztemer-i János fiai: Gál és Mihály kinyilvánítják, hogy részint amiatt, mert rokonuk (proximus), István fia: Jakab alkalmas időben gyakran segítette őket pereikben s más ügyesbajos dolgaikban, részint pedig mert nemes nagyanyjuk hitbérének és jegyajándékának kifizetése is ezt indokolja, testvériesen megosztoznak Jakabbal, valamint fivéreivel (fr.-es uterini), Györggyel és Miklóssal a Felleztemer birtokból őket megillető részen, annak valamennyi tartozékával és haszonvételével együtt olyan módon, hogy az osztásra bocsátott birtokrész egyharmadát ezentúl örökre és visszavonhatatlanul Jakab és fivérei, ill. örököseik, valamint azok utódai birtokolják a jelen oklevél jogérvényénél fogva. A felek kifejezték teljes abbéli egyetértésüket is, hogy ők, a jelenlévők — v. csak valaki közülük — mielőbb elvigyék az egri egyház kápt.-jához a jelen iratot, s a nagyobb biztonság kedvéért privilégiumot állíttassanak ki róla, e tekintetben pedig egyes érdekeltek távolléte sem képezheti akadályát a dolognak. D. in die domin. prox. an. fe. Decoll. B. Johannis Bapt., a. d. 1356. Á.: Egri kápt., 1364. aug. 20. Dl. 85 356. (Sztáray cs. lt. 141.). K.: Sztáray I. 254. (147. szám). 512. 1356. szept. 1. Visegrád [I.] Lajos király (H) utasítja a Jazov-i egyház [konventjét], hogy Ranywa-i [?] Kysed fia: István [?] királyi ember mellé küldjön tanút Assvan birtokra, annak a panasznak a kivizsgálására, melyet Zeech-i László fiai: Tamás, Mihály és László emeltek Ezen-i Tamás fia: János ellenében, akinek elzálogosították a szóban forgó birtokukat az előző év [1355.] nov. 30-tól 1 évre (ab fe. B. Andree ap. nunc preterito usque revolutionem eiusdem fe.). Most viszont úgy látják, hogy István megkárosította őket és jobbágyaikat 16 ökörrel, továbbá 2 jobbágyházzal, amelyeket jobbágyaival a maga Ezen birtokára vitetett, a földet pedig felszántatta. D. Wyssegrad, in. fe. B. Egidii abb., a. d. 1356. Á.: Az 548. számú oklevélben. K.: — 308
