Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

249. (1356. máj. 1. (v. u.))

Szécsi Miklós országbíró az ország báróival és nemeseivel együtt — Miklós püspök panaszára tekintettel — elrendeli, hogy Domokos mr. személyesen tegyen esküt jún. 9-én (in. oct. fe. Asc. d. nunc venturis) az egri kápt.-ban arra vonatkozólag, hogy nem rendelkezik semmiféle bizonyító erejű oklevéllel Porozlou birtok ügyében. Az eskütételről a felek a kápt. oklevelében kötelesek az országbírónak jelenteni az esküt követő 8. napon (ad 8. diem diet, oct.), azaz jún. 16-án.

Emi.: A 343., a 385. és a 355. számú oklevélben.

K.: Bánffy I. 209-210. (171. szám) (Emi.-ben).

250. (1356. máj. 1-8. között)

Az egri egyház kápt.-ja tanúsítja, hogy a színe e. megjelent Laad-i Domokos fia: Donch máj. 1-jén (in oct. fe. Pasche d.) harmadmagával esküt tett arra vonatkozólag, hogy Dobza nevű birtoka elzálogosításakor 25 M. értékben nem károsította meg a szomszédos Ynanch birtokosát, Torna-i János fia: Lászlót.

Emi.: A 294. számú oklevélben.

K.: AO. VI. 457. (294. szám) (Eml.-ben.).

251. (1356. máj. 2. e.)

A pécsi egyház kápt.-ja memorialis oklevelében rögzíti azt a Ders fia: Miklós mr. és fia, Ders részéről elfogadott fogott bírói ítéletet, amely az egyik részről a nevezettek, a másik részről pedig a néhai Suklos-i Péter fia Pál mr. fiai: Gyula, Miklós és István között fennforgó viszályban először Miklós mr. fia: Ders-et kötelezte, hogy máj. 2-án (II. die oct. fe. Pasche d.) a kápt. színe e. 100 magához hasonló nemessel együtt leteendő esküvel tisztázza magát azzal kapcsolatban, miszerint ő maga nem mérgezte meg, és nem is ölte meg Suklos-i Péter fia: Pál mr.-t és annak fivérét (fr. carnalis), Istvánt, majd pedig azután Ders fia: Miklós mr.-t is ugyanazon a napon és helyen, ugyancsak 100 nemes eskütárssal együtt letendő esküvel bizonyítsa, hogy a szóban forgó mérgezés és halál nem az ő tudtával vagy akaratából történt.

Emi.: A 258. számú oklevélben.

K.: AO. VI. 451-M52. (289. szám) (Eml.-ben).

177