Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
152. 1356. márc. 27. Visegráci Zeech-i Miklós c., [I.] Lajos király (H) országbírója, Turuch m. c.-e emlékezetül adja: miután az esztergomi egyház kápt.-ját, Borusyeneu-i Petych-t, ennek feleségét, a néhai Borosyeneu-i Aladár ~ Alard özvegyét, Aladár özvegyének nemes leányait, Klárát, Katalint ~ Kathlyn-t és Erzsébetet, továbbá Aladár fia: Jánosi a királyi kápolnaispán törvényes idézőlevelében foglaltak szerint 1353. aug. 1-jére (ad 3. diem f. III. prox. an. fe. B. Petri ap. ad vincula, ina. d. 1353.) a királyi jelenlét elé idézték, majd az ügyet — mivel különféle, késlekedésre okot adó dolgok jöttek közbe — Tamás c., a néhai királyi országbíró több oklevelében erről a napról végül [1354.] márc. 5-re ([ad] oct. diei Cynerum tunc prox, affuturas) halasztott el. Ahogyan arról a Tamás c. által kibocsátott és a felek által bemutatott oklevéléiből értesültek, a kijelölt időpontban Tamás c. e. megjelent az esztergomi kápt. képviseletével ue. kápt. ügyvédvalló levelében meghatalmazott László mr., az esztergomi egyház kanonokja, vele szemben a már felsorolt alperesek, s előbbi előadta, hogy az alperesek Nyr nevű birtokát cserébe a kápt. Borusyeneu birtokáért 65 M. ellenében a kápt.-nak adták szavatosság vállalása mellett. Most viszont Saphar (diet.) István fiai: János és Miklós kizárták a kápt.-t Nyr birtoklásából és elfoglalva tartják azt, ezért vonta a kápt. perbe a másik felet, hogy vállalásuknak megfelelően szabadítsák meg a birtokot és védjék meg annak tulajdonában a kápt.-t. Ezeket hallva Petych és János, aki az esztergomi kápt. ügyvédvalló levelével a már említett nemes hölgyeket, ti. Petych feleségét és annak leányait is képviselték, azt válaszolták, hogy mind a csere, mind pedig a szavatosság vállalása megtörtént, de tudni akarták, vajon Saphar (diet.) István fiai törvényesen v. más módon idegenítették el Nyr birtokot. László mr. elmondása szerint István fiai királyi oklevél birtokában és királyi, valamint kápt.-i ember tanúsága mellett Nyr birtokra menve ellentmondás nélkül beiktatást nyertek. Az országbíró — a felek javaslatára — az ügyet [1354.] máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart. tunc venturas) halasztotta azzal a feltétellel, hogy az esztergomi kápt. törvényes idézés révén perbe hívja István fiait Nyr birtok ügyében, és a kijelölt időpontban mindhárom fél jelenjen meg Tamás c. e. ítélethozatal végett. Mivel a kijelölt időpont előtt Tamás országbíró meghalt, a király által a tisztség betöltésére választott Drugeth Miklós c. a megjelölt máj. 1-jén a Saagh-i konvent részint visszafoglaló, részint idéző oklevelében foglaltak értelmében Nyr birtok visszafoglalása kapcsán támadt ellentmondás ügyében egyik részről az esztergomi kápt., a másikről pedig Petych és a többi említett alperes, valamint a kápt.-nak Saphar (diet.) István mr. fiaival: Jánossal és Miklóssal zajló perét király parancslevél alapján a Rácország ellen (versus Rassciam) induló királyi sereg hadoszlásának 15. napjára, vagyis 1355. jan. 20-ra (ad quind. fe Epiph. d., a. d. 1355.), majd erről a kitűzött időpontról máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart.), s innen júl. 1-jére (ad oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt.) halasztotta, ahogyan azt a c. több oklevele tartalmazza. Az időközben elhalálozott Drugeth Miklós c. oklevelében foglaltaknak megfelelően az országbíró elé járult az esztergomi kápt. nevében — annak ügyvédvalló levelét felmutatva — Beke fia: János mr., az esztergomi egyház kanonokja Saphar (diet.) István mr. fiai: János és Miklós ellenében, és bemutatta a Saagh-i konventnek [1355.] ápr. 1-jén (f. IV. prox. p. domin. Ramispalmarum tunc prox. preteritam) kelt és a birtok visszavételének, iktatásának, a vele kapcsolatos ellentmondásnak és tiltásnak a tényét magába foglaló oklevelét, bizonyítva a kápt. 130
