B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
78 szabadon (iustas) gyakorolhatják. A kertekben és a curia-kban [termelt] semmilyen javak után nem kell tizedet fizetniük. Továbbá a plébánosnak (sacerdos parochialis) az egyház nevében egy fél szabad telket adnak. Továbbá a faluból távozni akaró hospesek szabadon, a föld jogának megtartásával, személyük és javaik sérelme nélkül eltávozhatnak. A falut Colom falunak (villa Colom) szeretnék elnevezni örökre. A fentiek megerősítésére az oklevéladók a saját pecsétjükkel és Jánosfalva (de villa Iohannis) polgárainak pecsétjével megerősített nyílt okle velet adnak. D. in villa Johannis, Miklós plébános, Cunczmannus jánosfalvi soltész, Henrik, Jakab és István jánosfalvi esküdtek jelenlétében. A. d. 1355., in die B. Valentini mart. E.: Dl. 69 146. (Kolosy cs. lt. 6.) Hártya, függőpecsét vörös fonata. Má.: 1. E. jelzete alatt. (Újkori, egyszerű.) 2. Dl. 71 743. (Szulyovszky-Pottornyay cs. lt. 9.) (Újkori, egyszerű.) Ford.: E. jelzete alatt. K.: Wagner, Sáros 568–570. (6. szám); F. IX/2. 463–465. (224. szám) (Wagner akapján). 91. 1355. febr. 18. [I.] Lajos ki rály (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli d.) tudatja, hogy megjelent színe előtt Demeter váradi püspök és bemutatta atyja, [I.] Károly király középső, Havasalföldön (in partibus Transalpinis) elveszett pecsétjével megerősített privilégiumát néhai Nekchte-i Sándor fia Demeter Zuhna nevű földjének (terra seu possessio) (Zonuk megye) a váradi egyház részére tett adományáról (l. Anjou-oklt. X. 413. szám), és azt kérte, hogy a király a bemutatott oklevelet privilégiumában írja át és erősítse meg. A király Demeter püspök szolgálatának és odaadásának sokféle módjait – mely szolgálatokat a püspök a király tengerentúlra (ad partes Ultramarinas) küldött különböző követségeiben többször is buzgón teljesített, amikor még alacsony hivatalt viselt (in minori esset constitutus officio), majd amikor András király Apuliában tartózkodott, és végül amikor a püspöki hivatal (pontificale officium) elnyerése után Bozorab [fia] Sándor havasalföldi vajdához (vaivoda Transalpinus) a kettejük között kötendő béke tárgyalása és megerősítése végett ment, valamint a király minden egyéb ügyében – igazságos mérlegen megmérve, egyrészről a püspök fent részletezett szolgálatai viszonzásául, másrészről pedig azon odaadás miatt, melyet a király őse, Szt. László király iránt táplál, akinek az egyháza élén áll Demeter püspök, és ahol Szt. László király szent ereklyéi nyugszanak, a püspök jogos kérésének a főpapok és bárók egyetértésével helyt adva, a bemutatott oklevelet pedig alapos vizsgálatot végezve gyanú és hiba nélkü l valónak találva, jelen oklevelében átírja és megerősíti. Minderről kettős és autentikus pecsétjével megerősített privilégiumot ad. D. Miklós zágrábi püspök, a királyi aula alkancellárja keze által, a. d. 1355., 12. Kal. Marc., uralkodása 14. évében. A. Méltóságsor: Miklós esztergomi, Dénes fr. kalocsai, Domonkos spalatói érsek, Miklós egri, Demeter váradi, András erdélyi, Tamás csanádi, Miklós pécsi, János veszprémi, Kálmán győri, Mihály váci, Tamás fr. szerémi, István fr. nyitrai, Peregrinus fr. boszniai püspök, Miklós nádor és a kunok bírája, Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán, Csikow tárnokmester, Druget Miklós comes országbíró, Miklós Macsow-i, Miklós egész Sclavonia és Ho.,
