B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

65 képviselte fr.-ét) és másrészről a személyesen megjelent Beezdred-i László fia Pál alperes között az országbíró korábbi oklevelének megfelelően a Szerbia ellen vezetett királyi had jan. 20-ra meghirdetett oszlásának 15. napján, azaz febr. 3-án (in quind. residentie exercitus regii versus Rasciam moti et ad quind. fe. Epiph. d.) volt bizonyos, a fenti oklevélben említett vitatott földrész ügyében, a felek akaratából máj. 1-re (ad oct. fe. Penth.) halasztja el a megbékélés lehetőségével a következő módon: máj. 26-án (f. III. p. fe. Penth.) a felek a Zala megyei Sebehadnogfelde [~ hátlapon: Sebe­hadnoghfelde] birtokra tartoznak fogott bírákat kivezetni, és amit a fogott bírók a vas­vári káptalan tanúságtevőjének jelenlétében (akiknek a kiküldését az országbíró jelen oklevelével kéri a káptalantól) a felek bizonyítékainak megtekintése után határoznak a vitás földről, a felek kötelesek elfogadni, és a vasvári káptalan oklevelét a fogottbírói döntés lefolyásáról máj. 31-re az országbírónak visszavinni. A felek vállalták, hogy ha a terminuson a fogott bírók döntésével nem értenek egyet, akkor máj. 31-ről a pert sem királyi, sem királynéi oklevéllel, [sem hadjárat okán], sem pedig más indokkal nem lehet továbbhalasztani. D. Bude, 8. die termini prenotati, a. d. 1355. E.: Dl. 49 646. (Rumy cs. lt. 42.23.) Hiányos, foltos papír. Hátlapon külzet (Pro magistro Johanne dicto Nemeth et Gregorio fratre suo contra Paulum filium La­dislai de Bezdred ad octavas festi Penthecostes prorogatoria, si partes per arbit­rium proborum virorum feria tertia proxima post predictum festum Pentecostes in facie possessionis Sebehadnoghfelde vocate non poterunt concordare.), a non szó, zárópecsét és pecsétfők nyomai. Má.: Ue. jelzet alatt (egyszerű, 20. századi). 75. 1355. febr. 10. [Buda?] [Dru]geth Miklós comes, [I.] Lajos király [(H)] országbírája és Turuch megye honor­birtokosa tudatja, hogy [azt a pert], ami korábbi oklevelének megfelelően a Szerbia ellen vezetett királyi had jan. 20-ra meghirdetett oszlásának 15. napján, azaz febr. 3-án (in quind. residentie exercitus regii versus Rasciam moti et ad quindenas fe. Epiph. d.) volt egyrészről Nemeth (dict.) János [mester] és fr.-e, Gergely felperesek (akik közül János mester személyesen jelent meg és a király megbízólevelével képviselte fr.­ét), másrészről a személyesen megjelent Kapurnuk-i [a pát], [hátlapról: Hench­nydus] fr. alperes között bizonyos Sebehad[nogfelde] [birtok] miatt, [a felek akaratá­ból] elhalasztja máj. 31-re ([ad] oct. fe. Penth.), a megbékélés lehetősége mellett, oly módon, hogy máj. 26-án (f. III. p. fe. Penth.) a felek a Za la megyei S[ebehadnogfelde] birtokra tartoznak fogott bírákat kivezetni, és amit a fogott bírók a [vasvári?] káptalan tanúságtevőjének jelenlétében (akiknek a kiküldését az országbíró jelen oklevelével kéri a káptalantól) a felek bizonyítékainak megtekintése után határoznak a vitás föld­ről, a felek kötelesek elfogadni és a [vasvári?] káptalan oklevelét a fogottbírói döntés lefolyásáról máj. 31-re az országbírónak visszavinni. A felek vállalták, hogy ha a ter­minuson a fogott bírók döntésével nem értenek egye t, akkor máj. 31-ről a pert sem királyi, [sem királynéi oklevéllel, sem hadjárat okán], sem pedig más indokkal nem lehet továbbhalasztani. [D. Bude], 8. die termini prenotati, a. d. 1355.

Next

/
Oldalképek
Tartalom