B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

445 után a királynak éves collecta címén (collecta annualis) egy fertót kell fizessenek két részletben: felét Szt. György ünnepén, felét pedig Szt. Márton ünnepén; ue. két idő­ponton az ispánnak ajándék (munera) címén minden telek után egy köböl sört, két kalácsot (torta), egy tyúkot adnak, továbbá az Úr születésének ünnepén (in fe. Nat.) minden falu egy ferto értékű ajándékot vagy egy fertót ad az ispánnak vagy a várnagy­nak. A Nyalab várnak járó zab- és búzaakót a régi szokás szerint fizessék. Ha valaki közöttük gyilkosságot követ el, akkor az ispán csak 1 márkát hajthat be rajta bírság­ként (pro iudicio seu birsagio), aminek kétharmad része az ispáné, egyharmad része a falunagyé. A meggyilkolt ember falujának plébánosa a szokás szerint egy márkát kap a gyilkostól. A lopás, hatalmaskodás és vérontás kivételével a falunagy ítélkezik az esküdtekkel (cum coniuratis). A fenti három ügyben az ispán hoz ítéletet a faluna­gyokkal és esküdtekkel, és az ezekért kirótt bírságok kétharmad része az ispánt, egy­harmad része a falunagyokat illeti. Ha valakinek gyilkossági miatt kell esküt tennie, azon az ispán bírságként fél márkát szedhet személyének tisztázásáért (pro expurga­tione sue), aminek kétharmad része őt, egyharmad része pedig a falunagyok at illeti. Ezeket a bírságokat (iudicia seu birsagia) ne az ispán vagy a várnagy, hanem a faluna­gyok szedjék be és adják át a várnagynak. Ha bárki halála ügyében összejönni vagy vallomást tenni lesznek kötelesek (convenire seu expedire debuerint). akkor ez t tizen­harmadmagukkal tehessék meg. A tanúállítás során (in productione testimonium) úgy járjanak el, ahogyan Zeleus királyi városban szokás. Ha gyanús vagy kétséges súlyos ügy (causa ardua) történik közöttük, akkor a Zeleus-i bírótól és esküdtektől kérjenek ítéletet (iudicium). Az ezekből befolyt bírságok várnagyaikat és azt illessék, akit a másik fél kielégíteni tartozik. Ha királyi parancsból közgyűlést tartanak a distric­tus­ban vagy a környékén (prope), akkor oda nem kell elmenniük. Ha valaki pert in­dítana ott ellenük, akkor a várnagy vagy a falunagyok színe előtt kell felelniük. Ha valaki közülük erdei földeket (terras silvestres) szántóföldek céljára (pro terris arabi­libus) kiirt, azokat örökre bírja és szabadon rendelkezik velük. A Tycia folyón lévő Kyralreue­nek nevezett révjén szedett vám alól mentesek használati földjeik (terra usualis) után. Parochialis egyházaik régi szabadságaikat élvezik, Nyalab királyi vár várnagyainak háborgatása nélkül. A makkos erdőket (silve glandinose), hegyeket, vi­zeket, folyókat és halastavakat és mindezek tartozékait, a királyi jogokat leszámítva, úgy használják, ahogyan eddig. Minderről az uralkodó függő- és autentikus pecsétjé­vel megerősített oklevelet ad. D. Miklós zágrábi püspök, a királyi aula alkancellárja keze által, a. d. 1355. 18. Kal. Jan., uralkodása 14. évében. Méltóságsor: Miklós esz­tergomi érsek és a megye örökös ispánja, a kalocsai érsekség üresedésben, Domonkos spalatói érsek; Miklós egri, András erdélyi, Demeter váradi, Miklós pécsi, Kálmán győri, János veszprémi, Mihály váci, Tamás csanádi püspök, a boszniai püspökség üresedésben, Tamás fr. szerémi, István fr. nyitrai, Balázs knini püspök; Miklós nádor és a kunok bírája, Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i ispán, Chykow tárnokmester, Ze­ech-i Miklós országbíró és Turuch-i ispán, Miklós Machow-i, Miklós egész Sclauonia és Ho bánja, Leukus asztalnokmester, Dénes lovászmester, Péter fia Tamás ajtónálló­mester, Móric fia Simon pozsonyi ispán. A. E.: Dl. 70 634. (Perényi cs. lt. 47.) Hártya. Vörös-kék-zöld fonaton függő kettőspe­csét. Hátoldalán későbbi kezekkel írott tárgymegjelölések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom