B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

438 a fenti vizsgálatokat ezért végeztette el ellenükben, hogy ezáltal a magának elfoglalt földjüket meg tudja őrizni és meg tudja tartani, mivel István a birtokrészének oklevelekben foglalt határain túl törvényes tiltakozásaik ellenére földjüket használja, és szavaik nagyobb bizonyságaképpen bemutatták az egri káptalannak [1354.] szept. 15-én és a Jazou-i konventnek [1354.] dec. 7-én kiadott okleveleit, melyek a nádornak a vizsgálat elvégzésére utasító, ugyanazon szövegezésű oklevelét átírták, melyek szerint Hernadnemety-i István fia Tamás a maga és fr.-e, Miklós nevében Miklós nádornak elmondta, hogy Bertalan fia István ellenük olyan vizsgálatot végeztetett, hogy ők Hernadnemety birtokon lévő, egy ekényi részét hatalmaskodva maguknak elfoglalták, holott ennek a földrésznek a foglalásában ártatlanok, Bertalan fia István a fenti vizsgálatot ezért végeztette ellenük, hogy ezzel az általa elfoglalt földjüket meg tudja védeni a maga számára, mivel István (akit ők többször figyelmeztettek jogszerűen a birtokrészei határainak felemelésére) soha nem akarta a birtokrészének határait az okleveleinek megfelelően felemelni, hanem az ő földjüket, mely az István okleveleibe foglalt határokon kívül van, tiltakozásaik ellenére használja az ő kárukra és sérelmükre. A nádor az egri káptalant és a Jazou-i konventet oklevelével felkérte, hogy küldjék ki tanúságtevőjüket, akiknek a jelenlétében a nádori ember mindenkitől, akitől kell és lehet, megtudja az igazságot a fentiekről, majd minderről tegyenek neki jelentést. Az egri káptalan válasza szerint Mykus fia Mihály nádori emberrel kiküldték János sacerdos-t, egyházuk Szt. László-oltárának mesterét, a Jazou-i konvent pedig Symonis-i Balázs nádori emberrel kiküldte László fr.-t, akik a káptalanba, illetve a konventhez visszatérve elmondták, hogy mindenkitől, akitől kellett és lehetett, Hernadnemety birtok szomszédaitól és határosaitól nyíltan és titokban vizsgálódva megtudták, hogy Bertalan fia István a rosszindulatú vizsgálatot István fiai: Tamás és Miklós ellenében azért végeztette, mivel István fiai a Hernadnempti birtokon lévő egy ekényi földrészt elfoglaltak és elfoglalva tartanak, azonban István fiai nem foglalták el Bertalan fia István földrészét és nem is tartják elfoglalva azt, de Bertalan fia Istvánt ők Zemplén és más megyék nemeseinek közgyűlésein mindig figyelmeztették és kérték, hogy az okleveleinek megfelelően az egy ekényi földrészének határait emelje fel, amit soha nem tett meg, de az ilyesféle pereskedések és csalárd meghatalmazások által István fiai birtoka hasznait és haszonvételeit használta tiltakozásaik ellenére. A felek által a nádor előtt bemutatott vizsgálati oklevelek megtekintése és tartalmuk megmagyarázása után István fia Miklós a maga és fr.-e, Tamás nevében megbízotti auctoritas-szal azt kérte Bertalan fia Istvántól, hogy mutassa be azon okleveleit, melyekről azt állította, hogy azokkal tartja a Hernadnempty birtokon lévő részét. Bertalan fia István bemutatta Miklós nádor saját, 1350. aug. 12-i oklevelét (l. Anjou-oklt. XXXIV. 592. sz

ám), mely tartalmilag átírta az egri káptalan 1300-ban kelt oklevelét. A nádor a saját és az egri káptalan abban tartalmilag átírt privilégiumaiból úgy látta, hogy Bertalan fiai a Hernadnemty birtokon lévő egy ekényi birtokrészt az egri káptalan oklevelében foglalt határokkal elválasztva a telekkel együtt István fiaitól kérték Bertalan fiai, továbbá Miklós nádor privilégiuma a Bertalan fiaira háramlott egy ekényi föld és a telek határait nem közli, Bertalan fia István bemutatta az egri káptalan 1351. jan. 5-i oklevelét (l. Anjou-oklt. XXXV. 6. szám) István fia Miklós kérésére. Mivel István fia Miklós azt állította, hogy ő és fr.-e, Tamás ártatlan a kaszás kaszájának hatalmasul való elvételében, a kaszásnak a rétről való elűzésében, a halastó használatá-