B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

423 regni), ezért Drugeth Miklós comes a vele törvényszéket ülő bárókkal és az ország nemeseivel úgy döntött, hogy János fiai: Miklós és László szept. 29-én (in die fe. B. Mychaelis arch.) Cosma-i Cosma fia Egyed vagy Nogmyhal-i András fia Mihály vagy Cosma-i Cantur fia Lőrinc királyi ember a Jazou-i konvent tanúságtevőjének jelenlé­tében (akinek kiküldését Drugeth Miklós comes országbíró oklevelével kérte) tartoz­nak a birtokot a Wola és Rachkoch birtokok lévő részekkel együtt visszaadni István fia Domonkosnak, és a saját Chermenye birtokukra átmenni [lakni]. A felek jobbágyai a birtokokról szept. 29-től 15 napig személyükben és javaikban szabadon elmehetnek oda, ahol tartózkodni szeretnének. Sem János fiai: Miklós és László, sem pedig István fia Domonkos a kölcsönösen visszaadandó Lezna és Chermenye birtokon lévő jobbá­gyaikat a törvényes és szokásos collecta-n felül a jelzett időpontig nem zaklathatják. Drugeth Miklós comes bírói meghagyását a felek is vállalták. Az országbíró mind­ezekről a Jazou-i konvent oklevelében okt. 18-ra (ad oct. fe. B. Martini conf.) jelentést kért a felektől. A terminuson Lezna-i István fia Domonkos felperes (actor) az ország­bíró előtt személyesen megjelenve – János fiai: Miklós és László alperesek (in causam attr acti) nem mentek el és nem is küldtek maguk helyett senkit – bemutatta a Jazou-i konvent oklevelét, miszerint a Jazou-i konvent Drugeth Miklós comes néhai ország­bíró oklevelének megfelelően [tollban maradt: az országbíró emberével] tanúságte­vőül kiküldték János fr.-t, akik a konventbe visszatérve egybehangzóan elmondták, hogy Lezna-i János fiai: Miklós és László az országbíró oklevelének megfelelően szept. 29-én (in die fe. B. Mychaelis arch.) Lezna birtokot a Volya és Radkoch birto­kokon lévő részekkel együ tt Chemernye-i István fia Domonkosnak minden tartozé­kukkal és haszonvételükkel együtt visszaadták örökre és átmentek lakni (se ... transtu­lissent moraturos) Chemernye nevű birtokukra, István fia Domonkos pedig hasonló­képpen a saját, Lezna nevű birtokára ment lakni, és egyetlen ellentmondó sem lépett fel. Ezen túlmenően János fiai és Domonkos vállalták, hogy a Lezna és Chemernye birtokaikon lakó jobbágyaikat kölcsönösen visszabocsátják (resignatis) az országbíró oklevelében foglalt módon. Mivel a Jazou-i konve nt okleveléből kiderült, hogy mind János fiai, mind Domonkos eleget tettek Drugeth Miklós comes néhai országbíró bírói meghagyásának, ezért az országbíró a vele törvényszéket ülő bárókkal és az ország nemeseivel együtt bírói auctoritas-szal Lezna birtokot a Vola és Rathkoch birtokokon lévő részekkel együtt István fia Domonkosnak és örököseinek hagyja örökre, azzal a joggal, amivel hozzá tartozik, mások jogának sérelme nélkül, Chermenye birtok pedig János fiainak marad. Minderről autentikus függőpecsétjével ellátott oklevelet ad. D. in Wysegard, [Má.-ról: 12. die reportacionis serie prenotate], a. d. 1355. E.: SNA. Nátafalusi cs. nátafalusi lt. 1.14. (Df. 266 199.) Hátlapján későbbi kézzel írott tárgymegjelölés. Függőpecsét és fonata. Má.: Ue. jelzet alatt. ( Újkori, egyszerű.) 716. 1355. nov. 29. Sicfridus, az Esztergom egyházmegyei Szt. Benedeki rendi Szt. Márton-monostor apátja Mederius-i Eblone és Fontes-i (de Fonte) Guilelmus az [Apostoli] Camara és Collegium klerikusai jelenlétében megígérte, hogy communi s servitium­aként 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom