B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
418 privilégiuma is tartalmazza, ezért amikor Druget Miklós comes háromszor (trinis vocibus) megkérdezte Mihály fia Jánost, hogy ő Vynchlou fia Miklóst Azaar birtok szavatolására (in expeditionem) elő tudja-e állítani vagy sem, akkor János elmondta, hogy Miklós már elhunyt, de fiait: Dénest és Györgyöt az ország szokása (consuetudo) szerint a birtok szavatolására elő akarja és tudja állítani. Drugeth Miklós comes meghagyta, hogy a nevezetteket máj. 1-re (ad oct. fe. B. Geor gii mart.) állítsa elő törvényes idézéssel vagy az ország szokása szerinti egyéb módon. Vynclov fia Miklós fiainak előállítása Drugeth Miklós országbíró oklevelének megfelelően aug. 8-ra (ad quind. fe. B. Jacobi ap.) került, de időközben Drugeth Miklós országbíró elhunyt, a király pedig az országbírói honort Zech-i Miklósra ruházta, aki a pert innen tovább halasztotta nov. 15-re (ad. quind. fe. OO. SS.). A terminuson megjelent előtte Pelehthe-i János fia László nevében a Lelez-i konvent megbízólevelével Fülöp fia Ramacha és azt kérte, hogy Mihály fia János [állítsa elő] Vyncholo fia Miklós fiait: Dénest és Györgyöt Azaar birtok három részének szavatolására. Mihály fia János személyesen megjelenve elmondta, hogy Dénes és György megbízottját, Isyp-i Mátét (a Lelez-i konvent megbízólevelével) állította az országbíró elé, aki elmondta, hogy Dénes és György apja, Miklós nem többet, mint Azaar birtok őt örökség címén megillető felét adta el Lampert fia Mihálynak, azaz János atyjának és vállalta azt is, hogy az elad ott birtokfél ügyében Mihályt és leszármazottait szavatolja, de ezügyben Mihály fia Jánost senki sem zaklatta. Ezután László megbízottja, Fülöp fia Ramacha bemutatta az egri káptalan 1348-ban kelt nyílt oklevelét, amiben átírta a saját, 1323-dik évi zárt oklevelüket (l. Anjou-oklt. VII. 722. szám). Eszerint Pelehthe-i Márton fia János fiainak: Lászlónak és Andrásnak a serviens-e, [Chofran fia] Pál urai nevében tiltakozott a káptalan előtt, hogy atyjuk, János az ő tudtuk és beleegyezésük nélkül az őket örökség címén megillető Zemlin megyei Azaar nevű birtokot Fyzer-i (dict.) Mihály mesternek adásvétel címén igyekszik elidegeníteni, ezért László és András az atyjukat, Jánost a birtok eladásától és annak bármilyen címen való elidegenítésétől, míg Mihály mestert és fiát, Jánost és mindenki mást is annak elfogadásától és elfoglalásától eltiltották a káptalan előtt. Ezután az országbíró háromszor és még többször is megkérdezte Ramacha-t, hogy János fia Lászlónak a birtokkal kapcsolatban vannak-e oklevelei, aki azt válaszolta, hogy csak a már korábban bemutatott oklevéllel rendelkezik. Mivel Pelehthe-i János fia László Azaar birtok háromnegyed részét kívánja Mihály fia Jánostól az ország szokása szerint az országbíró előtt visszavenni örökség címén, és Mihály [fia János] azt állítja, hogy László atyja, János és Vinchlou fia Miklós eladták a birtoknak ezt a háromnegyed részét atyjának, Lampert fia Mihálynak és következésképpen neki az egri káptalan oklevelével, Vinchlou fia Miklós fiainak: Dénesnek és Györgynek a megbízottja pedig azt állítja, hogy Azaar birtok felével kapcsolatban senki sem pereskedett, hanem az Mihály fia Jánosnak jutott a fenti módon, ezért az országbírónak és a vele bíráskodó báróknak és nemeseknek úgy tűnik, hogy Azaar birtok háromnegyed részének kétharmada, azaz a birtok fele az egri káptalan oklevelének megfelelően Mihály fia Jánosé örökre, a háromnegyed része egyharmadát, azaz az egész birtok egynegyedét János fia László visszaválthatja, mivel annak adásvétele idején (tempore venditionis) Castrum fia Pál László nevében eltiltást tett. Mindezekért az országbíró bírótársaival úgy döntött, hogy Pelehte-i János fia Lászlót
