B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
312 nak el. Ha valamelyikük (László Péter nevében) a fizetés elmulasztása miatt hátrálékban marad, akkor az utolsó időpont elmúltával és a bírság kiszabása után Balázs fia Pál azonnal megindíthatja pereit a fenti emberölés és más tettek (actiones) ügyében László, Feldruch és Péter ellenében okleveleinek és jogainak megfelelően. Ha a pénzbeli fizetés rendben megtörténik, akkor Balázs fia Pál a maga és Ábrahám fia Pál özvegye, valamint fia: Konya és leánya nevében az utolsó terminuson köteles a káptalan felmentvényét kiadatni László és Péter részére Ábrahám fia Pál halálról. A felek megbízottai mindezeket megerősítették a káptalan előtt. A káptalan minden terminuson köteles a feleknek oklevelet kiállítani az elmondottakról. D. Bude, in oct. fe. Ass. virg. glor., a. d. 1355. E.: Dl. 31 282. (Csicsery cs. lt. 865.). Hártya. Hátlapon kerek pecsét körvonala. K.: AO. VI. 366 –367. (230. szám). R.: Kárffy Ö., Történelmi Tár 1900. 407. 509. 1355. aug. 23. [Zeech-i Miklós comes, [I.] Lajos király (H) országbírája és Turuch megye honorbirtokosa] 1355. aug. 23-i (in a. d. 1355., 6. die f. III. p. fe. Ass. Virg. glor.) nyílt oklevele szerint, amikor Trefenkes (dict.) István leánya, Klára (nobilis domina) a királyné elé állva Miklós mesterrel, a királyi curia dispensator-ával szemben elpanaszolta, hogy Miklós mester őt és fr.-ét, Jakabot kizárta az őket a zálog címen megillető Werkenye ~ Verkenye birtokból, a királyné a pert az országbíró jelenléte elé tette át, hog y az ország báróival hozzanak döntést az ügyben. Amikor az országbíró aug. 18-án (f. III. p. fe. Ass. Virg. glor.) a bárókkal és az ország nemeseivel törvényszéket ült, megjelent előttük egyrészről Klára asszony személyesen, és István fia Jakab nevében Bud afalua-i Mathyas deák (litteratus) mester a pozsonyi káptalan megbízólevelével, másrészről Miklós mester, a királyi curia dispensator-a, és előbbiek elmondták, hogy nemrégiben (pridem) a Werkenye birtokon lévő részeikből, melyek már elhunyt atyjuknak, Istv ánnak lettek elzálogosítva, Miklós mester deák (litteratus) őket kizárta és ennek okát szeretnék megtudni tőle. Szavaik bizonyítékául a pozsonyi káptalan 1341. máj. 11-i (Anjouoklt. XXV. 315. szám), 1354. jún. 27-i és 1330. júl. 3-i (Anjou-oklt. XIV. 388. szám) nyílt okleveleit mutatták be. Az oklevelek bemutatása és tartalmuk felolvasása után Miklós deák (litteratus) mester mindezekkel szemben elmondta, hogy Zorardus fia Pethus férfi férfiörökös nélkül hunyt el ezért Verkenye nevű birtoka a jog szerint a király kezéhez háramlott és azt a király parancsára részére el is foglalták. Azonban mivel Zorardus fia Péter[!] a Challo vízen innen és túl fekvő teljes birtokrészét minden tartozékával együtt Trefenkes (dict.) Istvánnak 32 márka széles bécsi dénárért (minden dénárt 10 penzával számolva) elzálogosította, továbbá mivel Zorardus fia Pethus a kaszáló (pratum feni) őt megillető harmadrészét, valamint wlgariter Ayerfeulde nevű sziget szintén őt megillető harmadrészét rokonának (proximus) Trefenkes (dict.) István, Markalphus fia Péter és Jakab fia Miklós pozsonyi polgároknak minden tartozékukkal együtt 15 márka bécsi dénárért, ezért az országbíró László csázmai préposttal, királyi kápolnaispánnal, Cyko tárnokmesterrel, Péter fia Tamás királyi ajtónállómesterrel, Sándor fia János mester Gymus-i várnaggyal, Vörös (Rufus) Mihály
