B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

209 szére örökre. A vajda a felek előterjesztésének meghallgatása és az eredetiben bemu­tatott oklevelek megszemlélése és tartalmuk megismerése után – Viuianus fia János bemutatta a váradi és az erdélyi káptalanok egy-egy nyílt oklevelét, melyek szerint Waradia birtokot ő az erdélyi egyháznak adományozta; Péter vicebán bemutatott ok­levelei szerint az erdélyi káptalan Waradia birtokot Péter vicebántól a jog rendszer szerint visszaszerezte, majd 5 évig pereskedtek Pál comes országbíró színe előtt a bir­tok miatt; a káptalan a Waradia birtok miatt indított perét elvesztette, az Péter vice­báné maradt, a káptalan pedig Péter vicebánnal szemben a birtok becsértékében, va­lamint az országbírónak fizetendő 200 márka bírságban marasztaltatott el. Mivel a vajda a közgyűlésen részt vevő nemesekkel és egyháziakkal, különösen a 7 megye szolgabíráival és a nemesek és minden rendű és rangú ember által választott esküdt ülnökökkel a Kereszt fáját megérintve megesküdtek arra, hogy mindenkinek igazsá­got szolgáltatnak, és [I.] Lajos király (H) privilégiuma szerint Waradia birtokot Péter vicebán szolgálataiért és vére hullásáért kapta adományba a maga és örökösei részére, ezért a nemesekkel, a szolgabírákkal és nemes esküdtek Viuianus fia János okleveleit érvénytelenítik, Péter vicebán okleveleit pedig a birtok adományáról érvényesnek nyilvánítják, Viuianus fia Jánost pedig patvarkodásban marasztalják el Péter vicebán­nal szemben . Hogy az ítélkezés kapcsán ne vetüljön rá a gyanú, ezért a vajda a pert a királyi curia-ba akarta a király, a főpapok és a bárók ítélkezésére átküldeni, de a köz­gyűlésen részt vevők egybehangzóan kijelentették, hogy nem volt szokás sem az eh­hez hasonló, sem a súlyosabb ügyeket a királyi curia-ba átküldeni, hanem minden pert – úgy a birtokügyeket és másokat is – a vajda és a bírái előtt kell eldönteni és befejezni, ezért azt kérték, hogy a vajda Péter vicebán ügyét Tordán az ítélőszékén fejezze be. A vajda azonban a pert a nemesek akarata ellenére szept. 15-re (ad oct. fe. Nat. B. Virg.) mégis fel akarta terjeszteni a királyi curia-ba, hogy magáról a gyanúsítást és kifogást elhárítsa. Azonban Viuianus fia János a per nehézsége miatt annak királyi curia-ban v aló tárgyalásától megrettenve a per áthelyezéséről szóló döntés másnapján, miután engedélyt kértek a megegyezésre, Péter vicebánnal és más nemes fogott bírák­kal megjelent előtte, ahol a peres felek egybehangzóan elmondták, hogy Waradia bir­tok ügyében fogott bírák segítségével a következő megegyezésre jutottak: mivel Viu­ianus fia János a pereskedés során sok pénzt költve szegénységre jutott és mivel Wara­dia birtokot minden oldalról szászok veszik körbe, a szászok okvetetlenkedéseitől mentes birtoklás érdekében Péter vicebán vállalta, hogy Viuianus fia Jánosnak 500 aranyforintot fizet két időpontban: 250 forintot júl . 1-jén (in oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt.) és 250 forintot okt. 13-án (in quind. B. Michaelis arch.) Szentimrén (in S. Eme­rico) István alvajda színe előtt. Ha az első időpontot elmulasztja, akkor bírságolják meg, ha a második mulasztja el, akkor a korábban már megfizetett pénzét veszítse el és a hátrálékban maradt összeg dupláját tartozik megadni Viuianus fia Jánosnak. Vi­szonzásképpen Viuianus fia János Waradia birtokot minden tartozékával és haszon­vételével, valamint a birtokra vonatkozó oklevelekkel együtt átadta Péter vicebánnak és örököseinek, az át nem adott okleveleket pedig érvénytelenítik. A vajda jelen ok­levél visszavitele estén privilégium kiállítását ígéri. D. 5. die congregationis nostre predict., a. d. 1355. Á.: A 682. számú oklevélben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom