B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

167 E.: Dl. 4511. (MKA. NRA. 582.47.). Hártya, alsó szélén ABC chirographum. Ép függő­pecsét és hártyaszalagja. Hátlapon későbbi kézzel írott, latin nyelvű tárgymegjelölés. K.: Zala I. 561 –563. (358. szám). 236. 1355. ápr. 30. Szandec Thuruth-i Miklós esztergomi érsek és ue. megye örökös ispánja, Péter [fia:] Tamás királyi ajtónállómester és Chokokow-i várnagy, Morochwen királynéi lovászmester és Beregh-i ispán, Miklós szepesi prépost, László csázmai prépost és királyi kápolna­ispán, Gergely decretorum doctor váradi custos, Olivér [fia:] János királynéi asztal­nokmester, Sándor [fia:] János csongrádi (Czungradiensis) ispán, Desimus[-i] és Zendrem-i várnagy [I.] Lajos király (H) és anyja, Erzsébet királyné (H) parancsára és akaratából [III.] Kázmér királynak (P) hitükre, minden csalárdság nélkül megígérik, hogy uruk érdekében viselt fáradozásaikkal arra fognak törekedni, hogy azon meg­egyezés és rendezés örökre sértetlenül és szilárdan minden cikkelyében, akár [III.] Kázmér vállalta azokat, akár [I.] Lajos és Erzsébet királyné, megmaradjon, mely ko­rábban közte és az ő uruk, a néhai [I.] Károly király között jött létre a hűségeskü leté­teléről (super subiectione homagii) és arról, hogy Lo. (P) kormányzása [I.] Károly gyermekeire, Lajos, András és István hercegekre (principes) száll abban az esetben, ha [III.] Kázmér király férfi örökös hátrahagyása nélkül hunyna el, és miután időköz­ben András és István hercegek elhunytak, [III.] Kázmér király és [I.] Lajos király, továbbá néhai István herceg fia, János egész Sclauonia, Ho. és Da hercege között meg lett újítva, és tanácsaikkal és segítségükkel segítségükre lesznek. Jelen oklevelet pe­csétjeikkel erősítik meg. D. in Zadoch, in vig. SS. Philippi et Iacobi ap., a. d. 1355. K.: Dogiel l. 39.; Wagner I. 323 –324. (21. szám); Katona III/X. 108– 110. (Dogiel alapján); Kovachich, Supplementum I. 284.; F. IX/2. 412–414. (201. szám) (Dogiel alapján); Res gestas Poloniae illustrantia 258–260. (202. szám) (1357. évi átirat alapján). R.: Horváth J. 10. (85. szám). 237. 1355. ápr. 30. Visegrád Drugeth Miklós comes, [I.] Lajos király (H) országbírája és Thurucz megye ho norbir­tokosa az esztergomi káptalannak. Varad-i Miklós fia Péter fia Benedek Varad birtok fele, Zedche, másik Zedche és Perlep birtokok ügyében való jogtalan ellentmondás miatt – mely birtokokat a királyi kegyesség Mochk fia Domonkos mesternek adomá­nyozta hűséges szolgálataiért Sándor fia Péter fia Sándor örökös nélkül elhunyt ember birtokai címén, azokat az országbíró színe előtt Domonkos mester Benedektől jogsze­rűen visszavette (reobtenta) és az országbíró privilégiuma szerint azokat neki ellent­mondás nélkül iktatták – ezen birtokok becsértékben (in estimatione) elmarasztalta­tott, és a birtokok becsléséhez az országbírói ember és a káptalan tanúbizonyságának kiküldése szükséges. Ezért az országbíró meghagyja a káptalannak, hogy küldje ki tanúságtevőjét, akinek a jelenlétében Emeke-i Tamás vagy Ture-i Bors (dict.) Miklós vagy Kozmal-i András vagy Wyfalu-i András fia Miklós országbírói ember kiszáll a birtokokra, és az összehívott szomszédok és határosok jelenlétében azokat igaz és régi

Next

/
Oldalképek
Tartalom