B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)

DOCUMENTA - Regeszták

124 Torkw vár és Veresalma falu közötti határokat Loránd örökre elfogadta. A felek ér­vénytelenítették az egymás ellen, jelen oklevél kiadásáig egymás ellen kiadatott tudo­mányvevő, tilalmazó, kötelezvény-, egyezség- és bírságleveleket és az azokban sze­replő kötelezettségekkel együtt, kivéve a két várat és a két falut elkülönítő határokat tartalmazó oklevelét, a felek királyi adományokat tartalmazó királyi privilégiumait és a László birtokait érintő okleveleket. Loránd jún. 7-én (quind. Penth.) tartozik a fivé­reit, István és Akus mestereket, ezen István fiait: István és Ákost vagy ezek megbí­zottait az egri káptalan elé vezetni, hogy ők is örökítsék át Adreanuagasa birtokot a 80 teleknyi földdel és a sziklás résszel együtt Lászlónak, a két vár és a két falu közötti határokat erősítsék meg, a fent felsorolt okleveleket érvénytelenítsék, és ugyanarra kötelezzék magukat és gyermekkorú fiaikat (etas tenea, nondum adulti) fiaikat pár­bajban való pervesztés terhe mellett mindarra, amire Loránd kötelezte magát a fenti­ekben. Ha Loránd, a fia, Miklós vagy leszármazottaik Rykolf mesternek, Lászlónak vagy Rykolf többi fiának jogtalanságot vagy kárt okoznak személyesen vagy a hoz­zájuk tartozók révén, és mindezeket Rykolf, bármely fia vagy leszármazottaik elle­nükben a bíró előtt ezt 3 tudományvevő levéllel tudják bizonyítani, akkor Loránd, Miklós és leszármazottaik a bíró része nélkül 100 márka dénárt fizessenek Ry­kolf­nak, és fiainak (vagy közülük annak, aki a kár vagy jogatalanság ért). A felek vállalták, hogy amíg jelen privilegiális oklevelet meg tudják őrizni és be tudják mu­tatni, addig közöttük a fentiekről nem jöhet létre újabb megegyezés és nem mutathat­nak be semmilyen más oklevelet, ami a fentiekkel elletétben lenne. A felek kérésére a nádor minderről függőpecsétjével megerősített privilégiális oklevelet bocsájt ki Lo­rándnak. D. Bude, 8. diei medii Quadr., a. d. 1355. E.: 1. HHStA. Familienarchiv Erdődy D182. (99-5-2.) Hártya. Hátlapján újkori ke­zektől tárgymegjelölések, Függőpecsétre utaló vágások és plica. 2. Dl. 64 675. (Péchy család levéltára 33.) Hártya, néhány helyen foltos. Vö­rös-zöld fonaton természetes színű pecsét. Hátlapon más középkori kezekkel írott tárgymegjelölések. Á.: Szepesi káptalan, 1357. márc. 12. Dl. 68 909. (Berzeviczy család berzevicei le­véltára 162.) K.: F. IX/2. 438–452. (217. szám). R.: Péchy 13. (50. szám) (E2. alapján); Tímár, Győr nembeli 432. (131. szám) (rész­leges); Erdődy 201–203. (405. szám) (E1. alapján). 164. 1355. márc. 19. A zágrábi káptalan jelenti Miklósnak, egész Sclauonia és Ho. bánjának, hogy okleve­lének megfelelően Iwan fia Iwan és Máté fiai: Vlk ~ Wlk és István túrmezei (campus Zagrabiensis) nemesek részére Rakonok-i Márton fia Péter mester (a bán zágrábi is­pánja), János fia Mihály részére pedig Raden fia Domonkos báni emberrel kiküldték tanúságtevőiket: Pál, Bexin-i főesperest és János custos-t a felek között létrehozandó birtokosztály megszemlélésére. A kiküldöttek a káptalanba visszatérve egybehang­zóan elmondták, hogy Iwan fia Iwan és Máté fia Wlk a fr.-ével, Istvánnal márc. 18-án

Next

/
Oldalképek
Tartalom