B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXIX. 1355. (Budapest–Szeged, 2023.)
DOCUMENTA - Regeszták
120 2. Ue. jelezet alatt. Hártya, alsó szélén ABC-chirographum. Vörös-zöld fonaton függő ép pecsét. Hátlapján más középkori kézzel tárgymegjelölés: super duabus possessionibus Aduryan vocatis [?] (más kézzel folytatva:) quod ipsas claustro delegavit domina consors magistri Pauli Magyar. Á.: 1. I. Lajos király, 1358. febr. 12. Dl. 4718. (MKA. Acta ecclesiatica ordinum et monialium VBUDA 28.17.) 2. I. Lajos király, 1358. febr. 12. ŠA v Bratislave. Kolostori lt.-ak töredékei. Középkori oklevelek 210. (Df. 250 316.) (Az átíró oklevél újkori, egyszerű másolatában.) (3-9. fotók) K.: F. IX/2. 435–438. (216. szám) (Hevenessi másolatgyűjteménye alapján). 159. 1355. márc. 15. A budai káptalan tudatja, hogy megjelent előttük egyrészről Trynchynium-i (dict de) Domonkos volt trencsényi várnagy fia, Miklós, másrészről Kystapolchan-i András fia András, és előbbi elmondta, hogy Bars megyei Horon nevű birtokát, amit apja Meskow nyitrai (később veszprémi) püspöktől a nyitrai egyház és káptalan egyetértésével 40 márka nehéz súlyú bécsi dénárért zálogba vett a nyitrai egyház Leueled nevű püspöki birtokával (possessio episcopalis) (Bars m.) együtt M[eskow] püspök két (a saját és a káptalan) vörös fonaton függő pecséttel megerősített oklevele értelmében és az abban foglalt feltételek mellett és meghatározott ideig (usque certum tempus conductam), minden tartozékával és haszonvételével együtt igaz és régi határai alatt, melyekkel apja és ő is bírta, elzálogosítja András fia Andrásnak és örököseinek 20 márka bécsi dénárért, minden márkát 10 penzával számolva a püspök oklevelében leírt feltételek mellett a visszaváltás idejéig, és átadta a püspök és az esztergomi káptalan birtokra vonatkozó okleveleit. A káptalan minderről Andrásnak függőpecsétjével megerősített és chirographált privilégiumot ad. D. in domin. Letare, a. d. 1355. Péter cantor, János custos, László, Mihály, Péter és Cozma kanonokok jelenlétébe. Á.: Gúti Ország Mihály nádor, 1473. nov. 24. Dl. 58 159. (Békássy cs. lt. 160.) (Az átíró oklevél 16. századi egyszerű másolatában.) Megj.: Á. szerint privilegiális formában kiállított chrigraphum volt. 160. 1355. márc. 16. Buda [I.] Lajos király (H) a pozsonyi káptalannak. Elmondta neki Viliam fia János mester, pozsonyi tizedszedő (exactor decimarum nostrarum de Posonio), hogy Gyula, Móric fia Simon mester Purustian-i alvárnagya, Bozyn-i Sebus fia János, Agria-i (dict.) Jakab fia János, valamint a Zemch-i falunagy és Kokos fia László Pozsony megyei Selpe-i és Kulchua-i jobbágyai (populi seu iobagiones) a Miklós esztergomi érsek által kivetett bortized fizetésében a múlt évben engedetlenek (rebelles) voltak. Ezért az uralkodó meghagyja a káptalannak, hogy küldjék ki tanúságtevőjüket, akinek a jelenlétében Finke-i Miklós fia Péter vagy Zalaba-i János fia Mihály királyi ember a tized fizetésében engedetlenekhez kiszáll és meghagyja nekik királyi szóval (verbo nostre maiestatis), hogy a be nem fizetett tizedeket Viliam fia János mesternek vagy emberének adják meg minden veszteség (dampnum) nélkül. Ha nem teszik meg, akkor a
