Anjou-kori Oklevéltár. XXXVIII. 1354. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
semyen-i] István fia István mr. nevében, Olivér fia Demeter; másik részről a váradi kápt. megbízólevelével Ders-i Cantor (diet.) Bereck nevében Pál fia Imre bemutatták az országbíró [1354.] máj. 23-i oklevelét az e. megtett megegyezésről (1. 295. szám). Az oklevél megtekintése után a felek elmondták, hogy Cantor (diet.) Bereck még 25 M.-t, a M.-t 50 királyi pénzzel számolva (25 M. quamlibet M. cum quinquaginta grossis monete regalis conputando) tartozik fizetni István mr.-nek, a többit már megfizette. Az országbíró Bereck kérésére a maradék 25 M. megfizetését [1355.] máj. 31-re (ad oct. fe. Penth.) halasztotta el, büntetés nélkül. Demeter a procuratoria erejével kijelentette, hogy Bereck erről az időpontról sem királyi, sem királynéi oklevéllel, sem hadjárat v. más ok miatt nem halaszthatja tovább a fizetést. Ha a 25 M.-t nem fizeti meg, akkor párbajban vesztesként marasztaltassék el. D. Bude, 8. die termini prenotati, a. d. 1354. E.: 1. DI. 39 470. (Petróczy cs. It. C. 14.) Papír, helyenként lyukas. Hátlapján külzet (pro magistro Stephani filio Stephani de Nogsemyen contra Briccium dictum Cantor de Ders super solutione viginti quinque marcarum modo interius specificato fienda ad octavas festi [Penthecostes] prorogatorid) és természetes színű zárópecsét töredéke, valamin t signatura a hátlap felső szélén, középen, címzés felett, (Georgium de Bolyata (?) cum litteris de Lelez), a hátlapon középen alul ([...] [...] és solvit cum cera) és a hátlap jobb alsó sarkában, fejjel lefelé (Nicolaus filius Salamonis ac Demetrius filius Olyverii cum Lelez) 2. Dl. 39 469. (Petróczy cs. It. C. 13.) Papír, erősen vízfoltos, elmosódott, néhány helyen lyukas. Hátlapján természetes színű zárópecsét töredéke, a kül- zetnek csak néhány szava olvasható, valószínűleg E. 1. külzetével egyezik meg. Az oklevél mellett későbbi kéz által írott tartalmi összefoglaló. K.: R.: Fekete Nagy, Petróczy 2. közlemény, 59. (11. szám). 514. 1354. dec. 15. A budai kápt. emlékezetül adja, hogy Erzsébet anyakirályné (H) kérésére, bevallásának (confessio) meghallgatására testületük (in persona totius collegii) nevében kiküldték Imre, Mihály és Péter kanonokokat, akik visszatérve egyetértőleg elmondták, hogy a királyné e.-ük kijelentette, hogy Magyar (diet.) Pál mr. felesége, Chapo (E. 2.: Chapou) fia András fia László lánya, Margit asszony a Zala m.-i Huzyupah, Zenthandras (E. 2.: Scenthandurysapaha), Beurpah és Nogpokafolde, valamint a Vosuar m.-i Korlathfolua, Syndafolde (E. 2.: Scyndafolde), Olsar birtokokat, melyek őt az atyja után (ius paterne) illetik meg, az anyakirályné által Óbudán (in veteri Buda) nemrégiben (de novo) alapított Szűz Mária-kolostornak adományozta, 364
