Anjou-kori Oklevéltár. XXXVIII. 1354. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
királyi ember a kápolnaispán tanúságtevőjének jelenlétében [1353.] dec. 16-án (f. II. prox. p. fe. B. Lucie virg.) megidézte a budai kápt.-t Erzsébet királyné (H) ellenében, a király jelenléte elé [1354.] jan. 8-ra (ad oct. diei Strennarum), hogy Euren birtok iktatásának való ellentmondásuk okát megadják és az országbíró oklevelében foglalt bírságoknak eleget tegyenek. A kápt. ekkor nem jelent meg az országbíró színe e., noha a királyné nevében, annak megbízólevelével procurator-a, Jakab mr. 22 napon keresztül várta őket. Ezért az országbíró a királynét a birtokba be akarta vezettetni, így felkérte László csázmai préposot, királyi kápolnaispánt és titkos kancellárt, hogy küldje ki tanúbizonságát, akinek a jelenlétében Villiam fia Imre, a királyi cu- ria-ból kiküldött királyi ember Euren birtokra kiszállva, a határosok és szomszédok összehívása után és azok valamint a budai kápt. v. procurator-a jelenlétében a birtokot régi és igaz határai mellett bejárja, új határjeleket emel a szükséges helyeken és iktatja Erzsébet királynénak, ha sem a budai kápt., sem senki más nem mond ellent. Az esetleges ellentmondókat, Euren birtokra vonatkozó bizonyítékaikkal együtt megidézi a király jelenléte elé az idézés 15. napjára és erről a kápolnaispán a királynak tegyen jelentést. Az országbíró [1354.] márc. 17-én (f. II. prox. p. domin. Oculi) tartott törvényszékén Jakab mr. bemutatta a kápolnaispán oklevelét. E szerint Villiam fia Imre királyi emberrel kiküldte tanúbizonyságát Miklós fia Elias-t, familia- ris-át (domus sue familiaris), akik visszatérve egybehangzóan azt jelentették, hogy [1354.] márc. 2-án (in domin. Invocavit) kiszálltak Euren birtokra, azt az összehívott szomszédok és határosok, valamint Mihály budai presbiter jelenlétében bejárták és ellenmondás nélkül, tartozékaival együtt iktatták Erzsébet anyakirálynénak örökös birtoklásra. Az országbíró a birtokot Erzsébet királynénak ítéli a fentiek alapján, a budai kápt.-ra örök hallgatást parancsol és erről autentikus függőpecsétjével megerősített oklevelet állíttat ki. D. Bude, 13 die termini prenotati, a. d. 1354. E.: Dl. 4411. (Acta eccl. ordinum et monialium VETUS BUDA 7. 7.) Hártya, egyszerű N iniciálé. Függőpecsétje kékes sodraton függ. Hátlapján más középkori kéz írásával tárgymegjelölés: sententia super possessione Ewryn ...... Á .: I. Lajos király, 1360. febr. 24. Dl. 4910. (Acta eccl. ordinum et monialium VETUS BUDA 7. 10.) K.: AO. VI. 179-187. (112. szám) (E. alapján). R.: Pest m. 63. (329. szám); Bakács, Pest megye 200-201. (689. szám). 163. 1354. márc. 30. Visegrád [I.] Lajos király (H) színe e. megjelenve szentlászlói (S. Ladislaus) (Szepes m.) hospes-ek (cives seu hospites) nevében Herbord fia András bemutatta [L] Károly király (H) utolsó pecsétjével (posteriori suo sigillo) megerősített, 1336. márc. 27-i (1. 164
