Anjou-kori Oklevéltár. XXXVIII. 1354. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
küldtek maguk helyett senkit, noha István fia János, Miklós prépost procurator-a 22 napon keresztül várta őket és igazának bizonyítékául bemutatta [IV.] Béla király 1250-ben kelt oklevelét. (1. Reg. Arp. 933. szám). Mivel Elyas fiai: István és Hank az idézések, értesítések és a három m.-beli piactéren való kihirdetés után sem jelentek meg az országbíró színe e., nem is küldtek maguk helyett senkit, nem tettek eleget sem az országbírónak, sem perbeli ellenfelüknek a rájuk rótt bírságokban, a birtok és malom ügyében nem mutatták be bizonyítékaikat, hanem az igazságszolgáltatástól távol maradtak, ezért az országbíró a vele törvényszéket ülő bárókkal és nemesekkel úgy döntött, hogy Toplocha-i János fia Stanizlaus v. Fylefolua-i Vyliam fia Miklós királyi ember a Jazou-i konv. tanúságtevőjének jelenlétében (akinek a kiküldését a konv.-töl kérte), 1353. nov. 18-án (in oct. fe. B. Martini conf.) Leton és Heymouth birtokon, azoknak minden szomszédosát és határosát összehívva és jelenlétükben a [IV.] Béla király privilégiumában foglalt határok mellett - amelyet a prépost v. procurator-a eredetiben köteles bemutatni -, azoknak minden változtatása nélkül, bejárja. Ha úgy találják, hogy az Elyas fiai által Janusfolua-nak nevezett birtok és a malom fele a birtokok határai között van, akkor azokat iktassák Miklós prépostnak és egyházának és csatolják (applicare) Leton és Heymuth birtokokhoz, István, Hank és mások tiltakozásával nem törődve, mivel a hosszú ideje folyó perben senki más nem jelentette be, hogy a birtokban jussa van. Minderről a konv. [1354.] jan. 13-ra tegyen jelentést. Ha a jelentés szerint István és Hank a birtokot és a malom felét hatalmaskodva elfoglalták és azok a fenti két birtok határai között fekszenek, akkor perdöntő ítéletet fog hozni (sententia definitiva) Hank és István ellenében. Ekkor (in oct. fe. Epiph. d.) az országbíró és a vele együtt törvényszéket ülő bárók és nemesek bírói színe e. Miklós szepesi prépost procurator-a, István fia János, annak megbízólevelével megjelent és bemutatta a Jazou-i konv. válaszlevelét, miszerint a konv. Fylefalva-i Vilyam fia Miklós királyi emberrel kiküldte tanúságtevőjét, János testvért, akik visszatérve a köv.-ket jelentették: 1353. nov. 18-án a Leton és Hemouch birtokokra kiszálltak, a szomszédosok és határosok összehívása után és jelenlétükben azokat a [IV.] Béla király privilégiumában foglalt határok mellett, amelyet István fia János eredetiben bemutatott, bejárták és úgy találták, hogy a most Elyas fiai által Janusfaluan-nak nevezett birtok és a malom fele Leton és Heymouth birtokok határai között fekszenek, ezért azokat a fenti birtokokhoz csatolva Miklós prépostnak és egyházának iktatták azzal a joggal, amivel [IV.] Béla király privilégiuma alapján hozzájuk tartozik, ellentmondás nélkül. A fenti oklevelek bemutatása után István fia János, a prépost procurator-a azt kérte, hogy az országbíró szolgáltasson igazságot. Az országbíró úgy határozott, hogy a vitatott birtok, valamint a malom fele a prépostot és egyházát illeti örökös birtoklásra, Istvánra és Hank-ra pedig örökös hallgatást parancsol ezzel kapcsolatban, továbbá a birtok és a malom felének hatalmaskodva való elfoglalása miatt hatalmaskodásban marasztaltassanak el és veszítsék el minden birtokukat, amelyeknek egyharmada a prépostot és kétharmaduk 103
