B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

425 királyi aula alkancellárja keze által, a. d. 1353., XIV. Kal. Dec., uralkodásának 12. évében. A. Méltóságsor: Miklós esztergomi érsek és a m. örökös c.-e, Dénes fr. kalocsai, Domonkos spalatói érsek, Miklós egri, Demeter váradi, András erdélyi, Miklós pécsi, Kálmán győri, János veszprémi, Tamás csanádi, Mihály váci, Tamás fr. szerémi, István fr. nyitrai, Peregrinus fr. boszniai, Balázs fr. knini püspök. Miklós nádor és a kunok bírája, Konth Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i c., Cykow tárnokmr., Tamás c. országbíró és Turuch-i c., Olivér királynéi udvarbíró, vasvári és soproni c., András Machow-i, Miklós Zeurinum-i bánok, királynéi tárnokmr.-ség üresedésben, Péter fia Tamás királyi ajtónállómr., Leukus asztalnokmr. és pohárnokmr., Dénes lovászmr., János királynéi asztalnokmr., Simon pozsonyi c. A. E.: Dl. 4319. (MKA. NRA. 504/49.) Hártya. L iniciálé. Vörös, illetve vörös-zöld sodraton függő, vászonzsákba varrt két pecsét. Hátlapján egykorú kézzel írott tárgymegjelölés (Super possessionibus Zeuldwar et Wlse vocatis.) és későbbi kézzel írott, latin nyelvű összefoglaló. I. Lajos király 1364. dec. 28-án kelt megerősítő záradékával. K.: AO. VI. 136–138. (88. szám). R.: Doc. Trans. C. X. 239. (227. szám) (román). 725. 1353. nov. 18. Sáros Péter mr., Sarus-i c. és a szb.-k emlékezetül adják, hogy Domonkos c. szb.-t és Gregoriloka-i Sándor fia Sándort korábbi oklevelüknek megfelelően Synka fia Péter mr.-rel kiküldték, hogy nov. 16-án (sabb. prox. preterito) a Souar faluban található, Sos (dict.) Péter fiainak: Miklósnak, Györgynek, Jánosnak és Lászlónak a tulajdonában lévő sókutat (puteus salis) iktassák Synka fia Péter mr.-nek, és előttük Sos (dict.) Péter fiai adják meg a sókút jövedelmét, amit 23 hete nem fizetnek meg Péter mr.-nek. A kiküldöttek nov. 18-án (f. II. prox. p. dict. diem sabb.) a m. színe elé visszatérve a következőket jelentették: amikor a sókutat iktatni akarták, Sos (dic.) Péter fiainak: Miklósnak, Györgynek, Jánosnak és Lászlónak officialis-ai, famulus-ai és jobbágyai fegyveresen megjelenve meg akarták ölni őket és hatalmaskodva eltiltották őket a sókút iktatásától. D. in Sarus, f. II., videlicet in oct. fe. S. Martini conf., a. d. 1353. E.: Dl. 57 337. (Soós cs. lt. 136.) Papír. Hátlapján későbbi kézzel írott, latin nyelvű tárgymegjelölés és három, természetes színű, rányomott pecsét kis töredékei. Megj.: A m. hivatkozott oklevelét l. 715. szám.