B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

423 Nicolai dicti Veche ac Ladislao filio magistri Stephani filii Lachk dicti Porch de Patha contra Cosmam, Leontium et Anthymum filios Beke filii Lantreti de iuxta Alma inquisitoria.), két természetes színű zárópecsét töre­dékei és két további zárópecsétre utaló vágások látszanak. 722. 1353. nov. 16. Kálló Vaya-i János fia László mr. Zabolch-i alispán és a négy szb. jelenti Miklós nádornak (H) és a kunok bírájának, hogy itt átírt, okt. 24-én kelt oklevelének (l. 701. szám) megfelelően a Kallo faluban tartott közgyűlésükön (congregatio ge­neralis) a velük törvényszéken ülő nemesek között lefolytatták a vizsgálatot és a nemesek megerősítették, hogy Kallo [~ hátlap: Kallou]-i Simon fia Péter famu­lus-aival: Zathmar-i (dict.) Péterrel és Jánossal, Gyula fia Miklóssal, valamint másokkal okt. 18-án (in fe. B. Luce ew.) a nádor oklevelében foglaltakat elkö­vette az asszony és [hátlap: Biri-i Tamás fiai:] László és János ellenében. D. Kal­lo, sabb. prox. p. fe. B. Martini conf. et a. prenotato. [1353.] E.: Dl. 51 646. (Kállay cs. lt. 1300/1038.) Papír. Hátlapján külzet (Domino Nico­lao, regni Hungarie palatino, pro nobilibus domina et Ladislao et Iohanne filiis Thome de Biri contra Petrum filium Symonis de Kallou inquisitoria.), későbbi kézzel írott, latin nyelvű tárgymegjelölés, 4 rányomott, természetes színű pecsét és egy rányomott pecsétet rögzítő hártyaszalag. K.: AO. VI. 132–133. (86. szám) (formulás részeken hiányokkal). R.: Kállay II. 22. (1124. szám); Piti F., Szabolcs m. 126. (487. szám). 723. 1353. nov. 18. [I.] Lajos király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., mont. S. An­geli d.) emlékezetül adja, hogy megjelentek színe előtt Tót (Sclauus) Lőrinc mr. fiai: Miklós erdélyi vajda és Zonuk-i c. és Leukus pohárnokmr. és asztalnokmr., lovagok (milites) és bemutattak a következő okleveleket: (1.) a nyitrai kápt., 1350. jan. 24-én kelt válaszlevelét a Nyitra m.-i Golgouch, Wylak ~ (hátlap: Wylok), Wdwornuk ~ Oduornuk ~ (hátlap: Vduornuk), Saagh ~ (hátlap: Saag) és Dyuch birtokok iktatásáról, melyeket az uralkodó adományozott Lőrinc fiai­nak (l. Anjou-oklt. XXXIV. 66. szám), (2.) az uralkodó 1349. nov. 19-én kelt nyílt oklevelét (l. Anjou-oklt. XXXIII. 869. szám) (3). az uralkodó máj. 17-én kelt ok­levelét (l. 348. szám) és azt kérték, hogy az uralkodó az okleveleket írja át és privilégiumában erősítse meg. Az uralkodó a kérésnek eleget téve a bemutatott okleveleket átírja és megerősíti figyelembe véve a testvérek hűségét és szolgála­tait, Erzsébet királyné (H) akaratából és a főpapok és bárók tanácsából, mások jogainak sértetlenül hagyásával. Minderről függő, kettős, autentikus pecsétje alatt állíttat ki privilégiumot. D. Miklós zágrábi püspök és királyi alkancellár keze által, a. d. 1353., XIV. Kal. Dec. uralkodásának 12. évében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom