B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

395 Vitalis fia Balázs birtoka és Vereuche közötti határ: a Kanya faluból Vereuche-be tartó út és a Thopoloch folyó kereszteződése mellett földjel, a Berschanouch folyó portus-a, Gyasteluk nevű régi telek, a hegy alatt a Berschanouch folyó portus-a. Dénes fia Boku Moykath birtoka és Vereuche közötti határ: portus, hegy, földjellel jelölt körtefa, út. Márton fiai: Dénes, János és Lőrinc Martinouch nevű földjét nem járták be, mert a bán más oklevele szerint már bejárták. Deseu fia Miklós birtoka és Vereuche közötti határ: Zelna folyó, régi út a hegy alatt, tüskebokrok, Verucha víz, a Vereuche-ről Izdench-re menő nagy út, Lypoa felé halad az úton, Lypoa birtok. A bán az oklevél elolvasása után háromszor megkérdezte a feleket, hogy az így lefektetett határokat meg akarják-e tartani, és mind a polgárok, mind a nemesek azt válaszolták, hogy ezeket meg akarják őrizni. Mivel a bán színe előtt a polgárok és a nemesek a közöttük régóta pert tárgyát képező határokban megegyeztek, ezért azokat a bán megerősíti, mind a két felet meghagyva jogaiban. Minderről a bán függőpecsétjével megerősített privilégiumot ad ki. D. Zagrabie, 16. die oct. fe. B. Mychaelis arch. a. d. 1353. E.: HDA. NRA. 590/27. (Dl. 33 408.) Hártya, N iniciálé. Függőpecsétre utaló sodrat. K.: Smič. XII. 205–208. (153. szám). R.: Halász, É., Szlavón 129–130. (204. szám). Megj.: Mária királyné említett oklevelét lásd: RD 49. 674. 1353. okt. 18. Miklós, egész Sclauonia és Ho. bánja az előtte 1353. okt. 18-án (a. d. 1353., in fe. B. Luce ew.), a zágrábi kápt. képviseletében megjelenő János Gerche-i főesp. kérésére átírja és megerősíti [I.] Lajos király 1345. jún. 24-én (l. Anjou-oklt. XXIX. 406. szám) kelt diplomáját, melyben az uralkodó átírta és megerősítette a pozsegai kápt. 1345. máj. 29-én (l. Anjou-oklt. XXIX. 360. szám) kelt oklevelét, mivel azt az utak veszélyei miatt nem merik magukkal vinni. E.: HDA. Archivum capituli Zagrabiensis. Acta antiqua 23/4. (Df. 256 482.) Hártya, N iniciálé. Függőpecsétre utaló sodrat. Hátlapján más középkori kézzel (Mete de Prelaka.), továbbá későbbi kezekkel írott, latin nyelvű tárgymegjelölések és tartalmi kivonat. Má.: HDA. Archivum capituli Zagrabiensis. Liber acclavatus seu statutorum Zagrabiensis (Df. 291 740. 479–485. képek). K.: Tkalčić, Mon. ep. Zagr. II. 128–129. (9. szám). R.: Halász É., Szlavón 128–129. (202. szám).