B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

367 621. 1353. szept. 28. A budai egyház kápt.-ja emlékezetül adja, hogy Tamás c., országbíró és Thuruch m. rector-ának [!] bírói döntését tartalmazó oklevele értelmében Vorbouch-i Tamás (a Bozouk-i prépost részére küldött) királyi emberrel kiküldték tanúságtevőjüket, Péter mr. kanonokot az abban foglaltak elvégzésére, akik viszszatérve egybehangzóan a következőket jelentették: szept. 18-án (4. die oct. fe. Nat. virg. glor.) a Bozouk-i prépost és a Pylis-i apát között vitatott és 2 aratrumra, azaz 6 M.-ra értékelt birtokrészre kiszálltak, ott a Bozouk-i prépost megjelent, de a Pylis-i apát nem jött el, és nem is küldött maga helyett senkit. A Bozouk-i prépost az országbíró oklevelében foglaltaknak megfelelően öt nemes eskütársával – akik közül egy közeli határosa (commetaneus propinquus) volt: a Saag-i prépost, Preznolch-i Kelemen fia Miklós, Pyri-i Péter fia Pál, Pomogh-i Mátyás fia Miklós, Nenye-i István fia László – együtt, a prépost a statusának megfelelően papi öltözetében (in vestibus sui ordinis), míg társai meztelen lábbal, övüket megoldva, földet a fejük felé tartva és közösen mondva (discalciatis pedibus, resolutis cingulis terraque supra capita eorum levando et generaliter dicendo) megesküdtek, hogy a vitatott földrész a Bozouk-i Szt. István-egyházhoz tartozik és mindig is tartozott, ezért a vitatott földrészt a Bozouk-i egyház Morouch földjéhez csatolták az országbíró bírói döntésének megfelelően. D. 10. die termini premisse iuramenti depositionis, a. d. 1353. E.: Dl. 39 194. (Regnicolaris lt.-ból. Archivum palatinale, ismeretlen állag 25.) Papír. Hátlapján külzet (Pro domino preposito de Bozouk super iuramenti depositione in facto cuiusdam particule terre litigiose quarto die octavarum festi Nativitatis Virginis gloriose facta et ad octavas festi Omnium Sanctorum ad iudicem.) és természetes színű, mandorla alakú zárópecsét töredéke. Megj.: Az oklevél szövegében a külzetben említett idézésről nem esik szó. 622. 1353. szept. 28. A Symigium-i Szt. Egyed-monostor konv.-je emlékezetül adja, hogy megjelentek előttük egyrészről Wosad-i István fiai: Péter és János, másrészről uo. való Domonkos fia János, a maga és fr.-e: Tamás nevében is és előbbiek elmondták, hogy Domonkos fiainak 1 iugerum-nyi Vasad-on, az Azou-nak nevezett helyen lévő földért, melyen szőlőt telepítettek, a szántóföldjeikből 3 iugerum-ot adnak cserébe örökös birtoklásra. Továbbá 1 iugerum földet, melyet apjuk: István fogott bírák tudtával (ad scitum proborum virorum) adott el Domonkosnak, és melyet most Domonkos fiai tartanak a kezükben egy másik szőlejük mellett, minden tartozékával és a préshellyel (locus torculari) együtt elörökítik nekik, továbbá a Pisker és a Bereknyazeg helyeken lévő szántóföldjük 3 iugerum-át fél M.-ért eladják Domonkos fiainak. D. sabb. prox. an. fe. B. Michaelis arch., a. d. 1353.