B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

330 okleveleit, valamint egy további, [I.] Károly király első pecsétjével (priore sigillum) megerősített nyílt oklevelét (1321. máj., 19. Anjou-oklt. IV. 138. szám), valamint az uralkodó 1321. jún. 10-én (l. Anjou-oklt. IV. 164. szám) és 1321. júl. 6-án (l. Anjou-oklt. VI. 193. szám) kelt okleveleit. Aztán Márk procurator-a bemutatott négy hasonló tartalmú vizsgálati, királynak címezett levelet: (1.) a fehérvári kápt.-tól, (2.) a fehérvári keresztes konv.-től, (3.) a fehérvári esküdtektől és hospesek-től és (4.) Miklóstól, a fehérvári Szt. Péter apostol-egyház plébánosától és királyi káplántól. Ezekből kitűnt, hogy Márk fia Iuan a fenti Salamon fr. patruelis-e volt és a Bars m.-i, Nyttra folyó környékén lévő Ozlyan birtokra vonatkozó privilégiumok Iuan-nál voltak megőrzésre, aki residentia-ját Fehérváron tartotta és ott is hunyt el. A privilégiumokért Iuan hosszan pereskedett a város bírája és esküdtjei előtt Gyrou fia Mihály polgárral. Márk procurator-a bemutatta a Gron melletti Szt. Benedek-konv. királynak írott jelentését is, mely szerint az [I.] Károly király által Márk fia Jánosnak adományozott Ozlyan birtokot 5 évvel később Myko fia Miklósnak adta. Ez után a procurator bemutatta a fehérvári keresztes konv. 1325. szept. 8-án kelt oklevelét (l. Anjou-oklt. IX. 399. szám), valamint [I.] Lajos király (H) 1352-ben (a. prox. transacto) kelt oklevelét, továbbá a kápolnaispán 132. febr. 22-én (a. prox. preterito, in die Cynerum) kelt oklevelét. Az oklevelek bemutatása után, mivel mind a két fél [I.] Károly király oklevelét mutatta be és sem a király, sem a királyné nem tartózkodott Budán, székhelyükön (locus mansionis) és a távollétükben az országbíró és a vele törvényszéket ülő bárók végső döntést nem hozhattak az ügyben, ezért a pert végső döntésre elhalasztották [1353.] febr. 9-re (ad oct. fe. Purif. B. virg.), a felek által bemutatott okleveleket pedig pecsétfővel lezárt (sub capitis sigilli) szelencében a nádor magánál tartotta. A felek kijelentették, hogy más, a birtokkal kapcsolatos oklevelük nincsen. Erről az időpontról a pert tovább halasztották aug. 1-jére (ad oct. fe. S. Iacobi ap.) Ekkor megjelent a nádor előtt Márk fia János fia Márk nevében a nyitrai kápt. megbízólevelével Isep fia Salomon, illetve Myko fia Miklós fiai: Tamás és Péter és a maguk, valamint a kápolnaispán megbízólevelével képviselt fr.-ük: István nevében és a per végső lezárást kérték. A nádor a fenti oklevelek ismételt elolvasása után és miután a felek esküt tettek, megkérdezte János fia Márk procurator-át, hogy [I.] Károly király két, középpecsétjével (medicori suo sigillo) megerősített oklevelével szemben mit tud bemutatni, mivel [I.] Károly király, miután összetörette első pecsétjét báróinak tanácsára, az azzal megerősített adományait (donationes et perpetuationes) érvénytelenítette (revocarat), hacsak nem erősítették meg azokat középpecsétjével (cum mediocria sigilla sua). Salamon azt mondta, hogy [I.] Károly király 1329-ben kiadott oklevele, Ozlyan birtok ellentmondás nélküli, Myko fia Miklós részére történő iktatásáról és a királyi ember által a nyitrai kápt. tanúságtevőjének jelenlétében végzett bejárásáról hamisítvány és egyszerű szavakkal, minden bizonyíték nélkül (simplici verbo, omni evidenti ratione destituto) ezt hajtogatta a nádor ismételt kérdéseire, de nem tudott semmit mondani a hamisítás okáról. Ozlyan birtokot [I.] Károly