B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

292 E.: Dl. 4374. (MKA. Acta eccl. 63/23.) Papír, vízfoltos, halvány, nehezen olvasható. Az olvashatatlan részek Má. 1.-ből és Má. 2.-ből kiegészítve. Hátlapján külzet (csak Má. 1. tartotta fenn: Pro Iohanne de Kanisa contra Iohannem episcopum ecclesie Veszprimiensis [!] in facto contradictionis prorogatoria.), valamint zárópecsétre utaló bevágások. Má. 1.: Ua. szám alatt. (18. sz.-i.) 2.: Ua. szám alatt. (18. sz.-i.) Megj.: A dátum Má. 1.-ben hiányos, a regesztában megadott alakja Má. 2-ből származik. 491. 1353. júl. 15. Szentimre István erdélyi alvajda a Clusmustra-i konv. tudtára adja, hogy elmondta neki Jakab fia András mr. és Gegus fia János mr., hogy Pál fiai: Tamás és Miklós mr.-ek, Baluanus-i várnagyok, bizonyos Nagfolu és Deche birtokaikhoz tartozó részeket elfoglaltak. Ezért az alvajda felkéri a konv.-et, hogy küldje ki tanúságtevőjét, akinek a jelenlétében István fia András c. v. Miklós alvajdai notarius az elfoglalt és a várhoz csatolt vitás földeket a szomszédok és határosok jelenlétében bejárja igaz és régi határaik mellett, elválasztja a vártól és más birtokoktól, majd iktatja Andrásnak és Jánosnak, az esetleges ellentmondókat pedig megidézi az alvajda jelenléte elé szept. 15-re (ad oct. Nat. B. virg.) az ellentmondás okát megadandó és minderről a konv. tegyen jelentést. D. in S. Emerico, in fe. Divisionis ap., a. d. 1353. Á.: az 510. számú oklevélben. K.: F. IX/2. 295–297. (142. szám) (az átíró oklevélben); Doc. Rom. Hist. C. X. 222–223. (223. szám) (román ford is.). (K.-k a 18. sz.-i Má.-ból készültek, hibákkal és kihagyásokkal.) R.: Erdélyi Okm. III. 267. (722. szám). 492. 1353. júl. 16. A nyitrai egyház kápt.-ja emlékezetül adja, hogy megjelentek előttük személyesen egyrészről Farkas fia Tamás és András fia János Nyr-i nemesek, másrészről Bechey-i Imre fia Wezzeus ~ Vezzeus mr. és előbbiek elmondták, hogy a Saar folyón túli, a Szt. István király-egyház mellett Ke-re fekvő birtokukat, minden tartozékával együtt Wezzeus mr.-nek és örököseinek adták örök birtoklásra. Cserébe Wezzeus mr. egy szántóföldet ad Tamásnak és Jánosnak, ami az örökös nélkül elhunyt Nyr-i Buke (dict.) Jánosé volt, örök birtoklásra, melynek határai, ahogyan Tamás, János és Vezzeus mr. elmondták: Holm fölött (superius) vezető nagy út, a Holm melletti földjel; Wezzeus mr. (Ke-ről) és Tamás és János (Ny-ról) földjeit elválasztó földjel, a Curak-i nemesek határa. Wezzeus mr. és örökösei Tamást, Jánost és örököseiket, valamint a hozzájuk tartozókat