B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

278 466. 1353. júl. 5. A csázmai egyház kápt.-ja emlékezetül adja, hogy István fr., a Garigh-hegyi Boldogságos Szűz pálos egyház perjele a saját és konv.-je nevében István, szlavón-horvát-dalmát herceg bánjának, Miklósnak levelével arra kérte őket, hogy küldjék ki tanúságtevőjüket a szokásoknak megfelelően a báni ember mellé, hogy egyházának bizonyos birtokrészeit bejárják, elhatárolják és a szükséges helyeken új határjeleket emeljenek. Mivel a kérés jogos volt és az oklevelek alapján úgy tűnt, hogy a kérdéses birtokrészeket egykor bizonyos nemesek lelki üdvükért és örökös boldogságukért adományozták az egyháznak, ezért a kápt. Pangracius fia Gyuke báni emberrel kikülde János mr. notariust, kanonokot, akik visszatérve egybehangzóan a következőket jelentették: több napot a helyszínen időzve Vgrinus fia Miklós fia János, Sciuilan fia Benedek, Angel (dict.) János fiai: Miklós és János, Wlkan (Castellan) (dict.) Péter officialis-a jelenlétében, ellentmondás nélkül és a megjelentek egyetértésével bejárták a birtokrészeket, más birtokoktól elhatárolták és a szükséges helyeken új határjeleket emeltek. A határokat írásban (in srciptis) mutatták be a kápt.-ban. Hj.: kereszttel jelölt és földjellel körülvett tul fa, úton Dé felé Angel (dict.) János fiainak földje mellett; Ke-re kereszttel és földjellel megjelölt kiszáradt (sicca) gerthian fa, egy völgy caput-ja, völgy, kiszáradt völgy (sicca vallis), Ny felé kereszttel jelölt és földjellel körülvett tul fa Miklós fia János birtoka közelében, Dé felé út, hegycsúcson régen és újonnan is kereszttel jelölt tul fa, kereszttel jelölt és földjellel körülvett harazt fa, Miklós fia János szőleje, földjel, Ny felé egymás után következő (succesiva) és kereszttel jelölt harazt fák, kereszttel jelölt naar fa, földjellel körülvett mogyoróbokor (dumum avellanarum), út, kereszttel jelölt diófa, két diófa között a Gresencha folyó, Garigh-i egyház malma, É felé halad, a malomhoz vizet vezető árok kezdete (capud [!]), földjellel körülvett mogyoróbokor, kereszttel jelölt erdei körtefa, út, földjel, egymás után következő (successiva) és kereszttel jelölt tul fák, két szőlő (az egyik Miklós fia Jánosé, a másik a Garigh-i egyházé) között földjel, kereszttel jelölt és földjellel körülvett harazt fa, régi út (antiqua via), kereszttel jelölt és földjellel körülvett tul fa, calische, kereszttel jelölt és földjellel körülvett tul fák, kereszttel jelölt, egymás után következő (successiva) tul fák, Sumethy folyó, Gresencha folyó, földjel, földjel, völgy, kereszttel jelölt és földjellel körülvett haas és tul fák, a Monozlou-i István fiainak földjét Gresencha földjétől elválasztó út, kereszttel jelölt és földjellel körülvett harazt fák, út, Babinagora hegy, a Monozlou-ról Garigh-ba tartó nagy út, Gresencha földjét és Berschenouch vár földjét elválasztó út, bukeucha (dict.) fa, út, Komoschinobrou-nak nevezett hely, kereszttel jelölt és földjellel körülvett tul és haas fa, völgy, Sumethy folyó, két kereszttel jelölt byk fa, völgy, nagy út, kereszttel jelölt és földjellel körülvett tul fa, nagy út. Minderről István fr. perjel kérésére pecsétjükkel megerősített oklevelet állítanak ki. D. f. VI. prox. an. oct. fe. BB. Petri et Pauli ap., a. d. 1353.