B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

268 egyházm.) a győri Szt. Adalbert prépostságra nevezte ki, ezért a lemondásával megürült főesp.-séget Pelros János mr.-nek káplánjának, familiáris-ának és Mo.-i (U) procurator-ának rezerválja. János a boroszlói és a zágrábi egyházak­ban kanonokságot és prebendát tart. D. apud Villamnovam, avignoni egyházm., V. Kal. Iulii, pápasága 1. évében. [1353.] R.: Áldásy 63. (114. szám); Reg. Suppl. II. 268–269. (16. szám); Juhász, Csaná­di székeskápt. 105. (137. szám); Doc. Trans. C. X. 220–221. (203. szám) (román). 443. 1353. jún. 27. Villanova [VI.] Ince pápa Pelros János beiktatásáról az óbudai Szt. Péter-egyház prépostjának és az avignoni egyház sacristájának. D. apud Villamnovam, avig­noni egyházm., V. Kal. Iulii, pápasága 1. évében. [1353.] R.: Áldásy 63. (114. szám); Doc. Trans C. X. 221. (204. szám) (román). 444. 1353. jún. 28. A váradi egyház kápt.-ja emlékezetül adja, hogy megjelent előttük egy­részről Zala-i (dict. de Zala) Miklós fr., Balázs fr. Lelez-i prépost és a konv. ne­vében és megbízólevelükkel; másrészről Chether-i Domonkos fia István a maga nevében, továbbá a Jazzow-i konv. megbízólevelével képviselt fr. uterinus-ai: János, Miklós és András, [csak E. 2.-ben: valamint Chether-i Iob fia Miklós] ne­vében és utóbbi elmondta, hogy jóllehet Balázs prépost és a konv. őket perbe hívta mindazon jogtalanságok (javak elrablása, a Szt. Kereszt-egyház jobbágyai­nak megsebesítése, megcsonkítása; a birtokok elpuszítása és egyebek) miatt, me­lyeket Mykch volt bán fia Miklós mr. parancsára (per magistrum Nicolaum fili­um Mykch) követtek el és a per súlyossá vált. Hogy a felek és leszármazottaik a későbbiekben békében élhessenek, ezért a következő megegyezés született kö­zöttük: az eddig történtekben nyugtatják egymást; Miklós fr. pedig különösen nyugtatja Domonkos fiait [csak Á. 2.-ben: és Iob fia Miklóst]. Cserében István magát, fr.-eit [csak Á. 2.-ben: és Iob fia Miklóst] kötelezi, hogy mivel Balázs prépost és a konv. annyi hatalmaskodást viseltek el, ezért jelen oklevél kiadásá­tól kezdve sem ők, sem leszármazottaik nem kerülnek kapcsolatba a konv.-tel, birtokaival v. a hozzá tartozókkal, nem okoznak sem nekik, sem jobbágyaiknak kárt. Ha ezt valaki v. valakik közülük nem tartják be és a konv. ezt oklevéllel v. tanúvallomással (documento vel testimonio) tudja bizonyítani, akkor a fentieket be nem tartó v. be nem tartók bírói rész nélküli (salva iudicis portione) 30 M., perbe lépés előtt leteendő bírságban marasztaltassanak el. D. 2. die fe. B. Ladis­lai regis, a. d. 1353.

Next

/
Oldalképek
Tartalom