B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)
Documenta
268 egyházm.) a győri Szt. Adalbert prépostságra nevezte ki, ezért a lemondásával megürült főesp.-séget Pelros János mr.-nek káplánjának, familiáris-ának és Mo.-i (U) procurator-ának rezerválja. János a boroszlói és a zágrábi egyházakban kanonokságot és prebendát tart. D. apud Villamnovam, avignoni egyházm., V. Kal. Iulii, pápasága 1. évében. [1353.] R.: Áldásy 63. (114. szám); Reg. Suppl. II. 268–269. (16. szám); Juhász, Csanádi székeskápt. 105. (137. szám); Doc. Trans. C. X. 220–221. (203. szám) (román). 443. 1353. jún. 27. Villanova [VI.] Ince pápa Pelros János beiktatásáról az óbudai Szt. Péter-egyház prépostjának és az avignoni egyház sacristájának. D. apud Villamnovam, avignoni egyházm., V. Kal. Iulii, pápasága 1. évében. [1353.] R.: Áldásy 63. (114. szám); Doc. Trans C. X. 221. (204. szám) (román). 444. 1353. jún. 28. A váradi egyház kápt.-ja emlékezetül adja, hogy megjelent előttük egyrészről Zala-i (dict. de Zala) Miklós fr., Balázs fr. Lelez-i prépost és a konv. nevében és megbízólevelükkel; másrészről Chether-i Domonkos fia István a maga nevében, továbbá a Jazzow-i konv. megbízólevelével képviselt fr. uterinus-ai: János, Miklós és András, [csak E. 2.-ben: valamint Chether-i Iob fia Miklós] nevében és utóbbi elmondta, hogy jóllehet Balázs prépost és a konv. őket perbe hívta mindazon jogtalanságok (javak elrablása, a Szt. Kereszt-egyház jobbágyainak megsebesítése, megcsonkítása; a birtokok elpuszítása és egyebek) miatt, melyeket Mykch volt bán fia Miklós mr. parancsára (per magistrum Nicolaum filium Mykch) követtek el és a per súlyossá vált. Hogy a felek és leszármazottaik a későbbiekben békében élhessenek, ezért a következő megegyezés született közöttük: az eddig történtekben nyugtatják egymást; Miklós fr. pedig különösen nyugtatja Domonkos fiait [csak Á. 2.-ben: és Iob fia Miklóst]. Cserében István magát, fr.-eit [csak Á. 2.-ben: és Iob fia Miklóst] kötelezi, hogy mivel Balázs prépost és a konv. annyi hatalmaskodást viseltek el, ezért jelen oklevél kiadásától kezdve sem ők, sem leszármazottaik nem kerülnek kapcsolatba a konv.-tel, birtokaival v. a hozzá tartozókkal, nem okoznak sem nekik, sem jobbágyaiknak kárt. Ha ezt valaki v. valakik közülük nem tartják be és a konv. ezt oklevéllel v. tanúvallomással (documento vel testimonio) tudja bizonyítani, akkor a fentieket be nem tartó v. be nem tartók bírói rész nélküli (salva iudicis portione) 30 M., perbe lépés előtt leteendő bírságban marasztaltassanak el. D. 2. die fe. B. Ladislai regis, a. d. 1353.