B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)
Documenta
237 E.: Dl. 51 631. (Kállay cs. 1300/1045). Hátlapon külzet (Excellentissime domine sue et regine Hungarie pro magistro Stephano filio Stephani de Callo contra quosdam hospites de villa Wary intranominatos super causis similis intraspecificatis inquisitioria.), 5 darab, természetes színű zárópecsét és 2 caput sigilli töredékei. K.: AO VI. 82–83. (45. szám). R.: Kállay II. 18. (1108. szám); Neumann T., Bereg m. 39. (40. szám). 381. 1353. máj. 28. Zágráb István, egész Sclauonia, Ho. és Da hercege emlékezetül adja, hogy amikor 1353. máj. 28-án (f. III. prox. p. fe. Corporis Christi, a. Incarn. eiusdem 1353.) Grécs városából, lakhelyéről (de Greczensi civitate, loco mansionis nostre) meglátogatta az [I.] László király (H) által Szt. István király (H) tiszteletére alapított zágrábi püspöki egyházat, Lukács mr., a pécsi egyház Regun-i főesp.-e, Miklós zágrábi püspök világi ügyekben (in temporalibus) illetékes vicarius-a a püspök nevében, nemkülönben a zágrábi kápt. tagjai az egyházban térdre ereszkedve bemutattak neki több oklevelet az egyház szabadságairól, melyeket az egyházat alapító [I.] László, valamint az utána következő királyok állítottak ki, arany és viasz függőpecsétek (bulla pendens) alatt privilegiális formában és azt kérték, hogy [IV.] Béla királynak azt az oklevelét, melyben megerősítette [II.] András király az egyház kiváltságairól szóló aranypecséttel (bulla) megerősített oklevelét, a herceg privilégiumában írja át és erősítse meg. (l. Reg. Arp. nr. 323 és 1632.) A herceg visszaidézte Miklós püspök és a kápt. hűséges szolgálatait, amikor első Zágrábba érkezése idején, miképpen királyi sarj bejövetelekor, a szt. erekélyéket kihozva elé mentek, himnuszt énekelve és illő ajándékokat és élelmiszert hoztak, ezért ezeknek és más tetteiknek viszonzásául a herceg [V.] István király bemutatott oklevelét a vizsgálat végeztével hiba nélkül valónak találva azt függő és autentikus pecsétjével megpecsételt privilégiumában átírja és megerősíti. D. György mr., a hercegi aula prothonotarius-a és Orbaz-i c. keze által, loco, die et a. supradictis, hercegségének első évében. [1353.] E.: — Má.: A.HAZU D-I/13. (Df. 230 097.) (15. sz.-i.) K.: Kercselich. Not. Praelim. 147.; Koller III. 61–63.; Katona, Hist. crit. X. 70– 73.; F. IX/2. 243–245. (119. szám); Hercegek 170–171. (41. szám). R.: Halász É., Szlavón 230. (441. szám). Megj.: Valószínűleg ennek az oklevélnek egy másik példányát őrizték a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában Dl. 35 867. (MKA. Collectio Kukuljevicsiana.) jelzet alatt. Ez a példány mára elkallódott, a felvételek tanúsága szerint már 1948-ban sem volt fellelhető.
