B. Halász Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVII. 1353. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

210 ellenségei (emuli ipsius domini sui) a királynak hamis tanácsokat adva bizonyos Folth és Porozlou ~ Porozlo (Pest és Hevesújvár m.) birtokait maguknak adatták és most ezeket idegenek (alienigene) bírják, urának kárára és sérelmére, aki ezeket a jog rendje szerint vissza szeretné szerezni. A birtokok jelenlegi elfoglalóit a király kedveli, de mivel ura a királytól engedélyt kapott a birtokok visszaszerzésére, ezért Jakab Domokos nevében a királyt a birtokrészek adományzásától és elidegenítésétől, míg másokat annak elfogadásától és elfoglalásától eltiltja, az egyház és mások jogának sérelme nélkül. D. f. III. prox. p. fe. Penth., a. d. 1353. E.: — Fk.: Dl. 96 337. (Vay cs. berkeszi lt. 330.) Kerek zárópecsét körvonala. R.: Pest m. 62. (324. szám); Bakács, Pest megye 198. (678. szám); Vay berkeszi 438. (144. szám). 342. 1353. máj. 14. Az egri egyház kápt.-ja emlékezetül adja, hogy [I.] Lajos király (H) hozzájuk eljuttatott oklevelének megfelelően Rosaly-i Gergely fia György mr. királyi emberrel kiküldték tanúságtevőjüket: Mihály sacerdos-t, a Szt. Imre-oltár mr.-ét az Olachus Ige fiai: Olachus István és János főbirtoka (capitalis et principalis possessio), a Máramaros districtus-ban fekvő Kohnya határjárására. A kápt. tanúságtevője és a királyi ember a kápt.-ba visszatérve egybehangzóan a következőket jelentették: Ige fiaival ápr. 1-jén (f. II. prox. p. oct. fe. Pasce d.) és a további szükséges napokon kiszálltak Kohnya birtokra és a hozzá tartozó földekre, majd azokat a szomszédok és határosok összehívása után és jelenlétükben igaz és régi határaik mentén bejárták és minden tartozékukkal (szántóföldek, rétek, erdők, ligetek, vizek, havas hegyek (alpes nivosi), hegyek, völgyek, utak és más, az oláhok módja szerinti átjárók (viis et aliis transitibus iuxta modum Olachorum)) együtt Ige fiainak hagyták örökös birtoklásra, ellentmondás nélkül. A birtok és a hozzá tartozó földek határai: Gorgopatakathuue folyónak az Iza nevű nagyobb folyóba való beömlésénél újonnan emelt határjel, Kezepberch ~ Kuzepberch hegy tetején újabb határjel, ami Kohny birtokot Regen-i Dénes fia Tamás mr. birtokától választja el; Zemerkus hegyen újonnan emelt határjel, Sospatakchu folyónál a király földjével szomszédos, ott egy újabb és egy régi határjel; Iza folyó mentén egy új és egy régi határjel, vulgo Heghor-nak nevezett hegy, Zepfa nevű fa, hegy tetején egy régi és egy új határjel, Feneus nevű erdő a Rona és a Feketewpatakchw ~ Feketupatak folyók között, a Fejetupatak és a Wysso ~ Viso összefolyásánál egy régi és egy új határjel, Sebuspatak folyónál egy régi és egy új határjel, vulgo Zephauas-nak nevezett havasok (alpes), Orozuiz nevű folyó forrása, Makzemberch nevű hegy, ami Bodgan vajda földjétől választja el a birtokot, Viso folyón a Gyrtanoswreme nevű portus, Wez erdő, név nélküli folyó, hegy oldalában földjel, tó, Iza folyó, Gorgopataka folyó. A kápt. a fentiekről pecsétjével megerősített és intercidált oklevelet ad ki. Amikor László a prépost, János a lector, Sándor a cantor, János a custos, János a Warasd-i (!), Domonkos