Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

3. Garai Miklós nádor, 1409. márc. 13. > erdélyi kápt., 1746. okt. 31. AL. Kolozsvár. Erdélyi Múzeum Egyesület egykori lt. Teleki cs. kendilónai lt. Oklevelek 8. (Df. 257 939.) Má.: 1. Dl. 29 983. (Erdélyi országos kormányhatósági lt.-akból. Gyulafehérvári kápt. országos lt. Cista diversorum comitatuum. Kraszna 1. 25.) E.-vel egykorú, egyszerű Má. E. keltezésének helyén csupán a Datum szót tünteti fel. 2. E.-vel azonos jelzet alatt az erdélyi kápt. által E.-r

ől készített, 1787. febr. 16-án kelt hiteles Má. 3. Má. 1-el azonos jelzet alatt az erdélyi kápt. által err

ől készített, 1786. jún. 12-én kelt hiteles Má. 4. Dl. 70 930. (Perényi cs. lt. 591.) Á. 16-ról készült egyszer

ű 17. sz.-i Má. 5. Dl. 70 644/1. (Perényi cs. lt. 588.) Á. 17-r

ől készült egyszerű 16. sz.-i Má. 6. Dl. 5173. (Erdélyi országos kormányhatósági lt.-akból. Erdélyi kincstári lt. Erdélyi fiscalis lt. 13. 2. A.) Á. 17-ről készült, 1781. júl. 24-én kelt hiteles Má. 7. Dl. 70 644/2. (Perényi cs. lt. 592.) Á. 17-r

ől készült, 1790. febr. 13-án kelt hiteles Má. K.: AO. V. 532–534. (326. szám; kihagyásokkal; E. alapján); Temes 80–83. (48. szám; Á. 13. alapján); Doc. Trans. X. 84–88. (83. szám). R.: F. IX/2. 757., Perényi 63–64. (81. szám). Szirmay, Szatmár 74. (312. szám), Erdélyi Okm. III. 239–240. (629. szám). Ford.: Doc. Trans. X. 86–88. (83. szám; román nyelvű). Megj.: AO. V. azt írja, hogy a kiadást Dl. 30 117. jelzet alatt lévő E.-ről készítette, ott azonban jelenleg egy 1515. évi, Korlátkői Péter komáromi ispán birtokaival kapcsolatos oklevél hiteles Má.-a található. 751. 1351. dec. 6. A pozsonyi egyház kápt.-ja emlékezetül adja: megjelent előttük Domokos fia: Mihály és Benedek fia: János Wzwr-ról az egyik részről, a másik részről pedig Karcha-i Lőrinc fia Pál leánya: Margit nemes leány és Bolchusamoth-i István fia: János, és elmondták, hogy mivel Margit Mihályt és Jánost gyermekkoruktól fogva hűségesen szolgálta, őt most esküvői javakkal (res nuptialis) látják el és feleségül adják az említett István fia: Jánoshoz, ezért az őt a Reche és Cherle birtokaikban a néhai anyja, Erzsébet és a nagyanyja u. hitbérként és jegyajándékként, valamint leánynegyedként megillető összes részbirtokot szavatosság vállalása mellett átadják Margitnak és férjének használatra addig, ameddig fel nem becslik, és Mihály és János vagy örököseik meg nem váltják tőlük hasznaikkal együtt. Egyúttal Mihály és János érvénytelennek nyilvánítanak minden olyan oklevelet, amelyben Margit bevallást tett a javukra. D. in fe. B. Nicolai conf., a. d. 1351. 517