Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

E.: Ba. gyulafehérvári kápt. lt. Erdélyi kápt. Oklevelek 1. 146. Beke 5. 649. (Df. 277 321.) Hátlapján tárgymegjelöléssel és egykori függőpecsét hártyaszalagjával. Szakadt, hiányos. Hártya. K.: Doc. Trans. X. 45–47. (51. szám). R.: Beke A., TT. 1892. 510. (649. szám); Erdélyi Okm. III. 233–234. (611. szám). Ford.: Doc. Trans. X. 46–47. (51. szám; román nyelvű). 480. 1351. júl. 26. A Pechwarad-i monostor konv.-je emlékezetül adja: Soklous-i Gyula testvérének (fr.), Péter mr.-nek a fia: István mr. előttük megjelenve elmondta, hogy teljes részbirtokát, amely elhunyt fr.-étől, Miklós mr.-től háramlott rá annak Soklous-ban lévő részbirtokaiból – telkekben (sessio), curia-kban, szántókban, kaszálókban, mezőkben, erdőkben, rétekben és más haszonvételekben –, azaz e Miklós részbirtokainak teljes fennmaradó harmadrészét Péter mr. litteratus, [I.] Lajos király (H) országbírójának, Tamás c.-nek Barania ~ Baranya m.-i bírságszedője (exactor) azon bírságok (iudicii seu birsagii) címén, melyekben őt Teuteus mr-rel, Ders fia: Miklós mr.-rel és ennek fiával: Ders-sel szemben Tamás c. e. ennek bírói regestrum-a szerint elmarasztalták, a királyi emberrel, valamint a Machou-i bán emberével és Baranya m. szb.-ival Tamás c. számára elfoglalta és neki iktatta, s e részbirtokot sem a testvére (fr.), Pál mr., sem ennek fiai, sem más rokonai (proximi) és szomszédjai (vicini), akik annak megváltására jogosultak lennének, nem tudták volna megváltani, hacsak a pécsi kápt. nem, aki a szomszédság okán ugyancsak jogosult a Tamás c. kezéből vagy a személyében eljáró Péter mr. litteratus-tól való megváltásra a M.-t 6 pensa-val számított 12 M. dénár megfizetésével. A kápt. ezt meg is tette, ezáltal mentesítette őt a bírság és annak terhe alól. Ezért István mr. a testvére, Pál mr. egyetértésével a fenti részbirtokot, továbbá saját, a Reketetey hegy alatt lévő, 1 ekényi Herenehfeulde szántóját azok minden haszonvételeivel, tartozékaival és jogaival – a vásárvámból és hegyvámból neki járó rész kivételével (salvis porcionibus tributorum fori et montis sibi remanentibus) – részben e 12 M.-ért történő megváltás okán, részben a kápt.-tól átvett további 8 M. dénárért zálogba adja a kápt.-nak azzal, hogy ha ő vagy örökösei a Miklós részbirtokainak harmadrészét kitevő részbirtokot és Herenehfeulde földet a kápt.-tól e 12 és 8 M., vagy 20 M. pénzben – és nem másban – való kifizetésével meg tudják váltani, akkor a kápt. e 20 M. átvétele u. a részbirtokokat neki vagy örököseinek ellentmondás és nehézség nélkül tartozik visszaadni. István mr. vagy örökösei e részbirtokokat addig, ameddig nem váltják meg, senki másnak 341