Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XXXV. 1351. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

afelett, hogy a királyi foglyok ki fognak szabadulni, egyúttal hűségét fejezi ki a címzettek felé. D. Florencie, die XII. Jun., IV. Ind. [1351.] E.: K. szerint a firenzei lt.-ban, Filza X. dist. I. Signori carteggio. Missive 10. szám alatt. K.: Wenzel, Dipl. Eml. II. 405. (331. szám). Ford.: Békeszerződések 116–117. (37. szám; magyar nyelvű; részlet; K. alapján). Megj.: A [ ]lévő pótlások K kiegészítésein alapulnak. 329. (1351. jún. 12.–aug. 1. között) Egyed, Tamás erdélyi vajda alvajdája a Lekunche birtokkal kapcsolatos pert jún. 12-ről aug. 1-jére (ad oct. fe. B. Jacobi ap.) elhalasztja. Eml.: 1. Macska Domokos erdélyi alvajda, 1356. dec. 11. Dl. 36 408. (Gyulafehérvári kápt. országos lt. Cista com. Doboka. S. 114.) 2. Eml. 1. > kolozsmonostori konv., 1357. jan. 13. > Domokos erdélyi alvajda, 1358. márc. 23. > erdélyi kápt., 1358. márc. 24. Arhivele Statului Cluj. Beszterce város lt. 4. (Df. 247 225.) K.: ZW. II. 127. szám; Doc. Trans. XI. 56. R.: Berger I. 11. (19. szám; német nyelvű); Erdélyi Okm. III. 231. (608. szám). Ford.: Doc. Trans. XI. 59. Megj.: Az Eml.-t adó oklevelet l. Anjou-oklt. XL. 621. szám alatt. Vö. a 133., a 137., és az 508. számú oklevéllel. Tá. szerint a perhalasztó levél két példányú (duo paria) volt. 330. 1351. jún. 13. Esztergom Orrus (dict.) István mr. Esztergom m.-i (provincia) alispán és a 4 szb. tudatja: az egyik részről Capa-i János fia: Péter, a másik részről Lampert fiai: János, László és Péter között folyó pert a felek kérésére egyezségkötés érdekében az ügy állásának fenntartásával elhalasztja azzal, hogy egyezségüket fogott bírák közbenjöttével kössék meg, és azt a felet, aki a fogott bírák ítéletét nem fogadja el, a másikkal szemben 10 M. bírságban marasztalják el. Ha a felek nem jutnak megegyezésre, 15 nap múlva jelenjenek meg előttük válaszadásra. D. Strigonio, f. II. prox. p. fe. S. Trinitatis, a. d. 1351. E.: KEML. Esztergomi székesfőkápt. hiteleshelyi lt. 44. 7. 27. (Df. 208 965.) K. szerint hátlapján azonos kéztől származó tárgymegjelölés Cappa névalakkal, és az alispán gyűrűspecsétjének töredékeivel. K.: Str. IV. 56. (24. szám). 264