Anjou-kori Oklevéltár. XXXIV. 1350. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
(populus) telepítsen ide, s minden év ápr. 24-én (in fe. B. Georgii mart.) 2 budai M.-t adjon át nekik dénárokban, amelynek kifizetéséről a konv. oklevelet fog kiadni. D. f. III. prox. an. fe. B. Martini conf., a. d. 1350. E.: Dl. 76 984. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. B. 343.) Hátlapjára nyomott kerek pecsét töredékeivel. K.: Z. II. 438. (313. szám); Gyárfás III. 486. (34. szám). 714. 1350. nov. 9. János [Nemety-i] plébános, [András] erdélyi püspök Mezes-en túli vikáriusa e. nov. 9-én (in die datarum presencium) egyik részről ......, a másik részről pedig Nakas ( diet.) János fia: István litteratus a maga és testvérei (fr.), László és Péter képviseletében megjelenvén utóbbi előadta, hogy a köztük Zarrazberek és Syma birtokok leánynegyede ügyében folyó perben, amelyben Salamon mr. Thorda-i főesp. oklevele (1. 712. szám) szerint nov. 18-án (ad oct. B. Martini conf. prox, venturis) kellett volna megjelenniük, az alábbiak szerint egyeztek meg. Amennyiben a fenti birtokok Mihálynál maradnak a Tamás mr. országbíró e. Mihály mr. és Nagy (Magnus) János Chahul-i nemes között folyó perben, akkor az ügyben hozott ítélet u. mindkét fél fogott bírát jelöl ki, akiknek döntését kötelesek lesznek elfogadni, s annak értelmében fognak megegyezni. A felek e megegyezésnek János e. önként alávetik magukat. D. f. III. prox. an. fe. B. Martini [conf., a.] d. 1350. E.: Dl. 72 380. (Mándy cs. lt. 7.) Hátlapján azonos kézzel írott tárgymegjelölés és mandorla alakú zárópecsét töredékei láthatók. Papír, igen piszkos, elhalványult írással. Szakadt, lyukas, felső része hiányzik. K.: R.: Erdélyi Okm. III. 225. (578. szám). 715. (1350. nov. 10. e.) Erzsébet királyné meghagyja Tamás országbírónak, hogy Vnd-i János fia: Pálnak Feuldruh fia: László, Beke fiai: Feuldruh, Kelemen és Balázs, János fia: Péter, Balázs fia: Pál, ill. Miklós fia: István ellen indított perét halassza el a következő máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart. nunc venturas). Emi.: a 724. számú oklevélben. K.: AO. V. 416. (225. szám, Emi.-ben). 394
