Anjou-kori Oklevéltár. XXXIV. 1350. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

485. 1350. jún. 26.

A bácsi egyház kápt.-ja jelenti [I.] Lajos királynak (H): eleget téve István horvát-szla- vón-dalmát herceg hozzájuk intézett parancsának (1. 475. szám), a herceg udvari ifja, Péter mellé tanúul küldték kanonoktársukat, Tamás mr.-t, aki visszatérve arról számolt be, hogy a hercegi ember jún. 18-án és 19-én (f. VI. et sab. an. fe. Nat. B. Johannis Bapt.) a Wolkouar faluban összegyűlt Wolkouar-i polgároktól, hospes-ektől és más népektől tudakozódva arról bizonyosodott meg, hogy Lőrincnek a Dumbo, Hedreez, Vodokul és Varasy birtokaihoz tartozó haszonvételeit és birtokjogát, azok határain belül, elsősorban a Wolkou folyón túl - amely folyónak a közepén húzódik a Varasy-t és Wolkouar-t elkülönítő határ, a víz folyásának megfelelően, ahogyan a Duna folyóba torkollik - a Wolkouar-i polgárok és hospes-ek nem foglalták el erővel, és nem csorbították se földekben, se vizekben, noha a királyi ember ezektől szabályosan eltiltotta és elégtétel adására szólította fel őket Lőrinc fia: Lőrinc számára, de az említett polgárok és hospes-ek nem voltak hajlandók erre, ugyanakkor kötelezettséget vállaltak arra, hogy ha a későbbiekben Lőrinc fia: Lőrinc, ill. officialis-a vagy famulus-a Lőrinc szóban forgó birtokainak határain belül, vagy a Wolkou és Duna folyók ezen oldalán közülük bárkit, vagy állataikat, ti. lovaikat, barmaikat vagy másfajta jószágaikat károkozáson vagy bitorláson érné, tetszése szerint szabadon elfoghatja és elégtételadásra kényszerítheti. D. in fe. BB. Johannis et Pauli mart., a. d. 1350.

E.: Dl. 33 596. (MKA. NRA. 646. 29.) Hátlapján későbbi kézzel írott tárgymegjelölés és mandorla alakú pecsét töredékei látszanak.

K.: Smic. XI. 607-608. (462. szám).

486. 1350. jún. 27. Buda

István horvát-szlavón-dalmát herceg tudatja Vasvár m. mindenkori c.-ével és alispánjával, hogy a Szt. Bernét rendjéhez tartozó Burs-i Szűz Mária-egyház kolostor apátját és szerzeteseit, az említett egyház birtokait, jobbágyait, és az apáthoz és a szerzetesekhez tartozókat különös védelmébe vette, aminek ellátását a címzettekre bízza, meghagyva, hogy az apátot, a szerzeteseket, ezen egyház birtokait, jobbágyait, az apáthoz és a szerzetesekhez tartozókat minden zaklatni szándékozótól védjék meg. D. Bude, in fe. S. regis Ladislai, a. d. 1350.

E.: Dl. 4134. (MKA. Acta eccl. 68. 167.) Hátlapján későbbi kézzel írott tárgymegjelölés. Papír, szélein töredezett, vörös viaszba nyomott kisebb kerek pecséttel. K.: AO. V. 386. (231. szám, kihagyásokkal); Smic. XI. 608-609. (463. szám).

R.: Halász É., Szlavón 221-222. (420. szám).

275