Anjou-kori Oklevéltár. XXXIII. 1349. (Budapest-Szeged, 2015)
Documenta
építkezés és az égetés kizáróleg Miklós fia Istvánra tartozik. Az oklevéladó továbbá úgy dönt, hogy ha Bodo fiai a Keresztelő Szt. János-egyházat bővíteni akarják, Miklós fia István és Bogo fiai egyharmad-egyharmad arányban tartoznak hozzájárulni a kőfaragók fizetéséhez, valamint a Nadast-i Szt. Mária Magdolna- egyház kijavítása során a felek egyharmad-egyharmad arányban tartoznak viselni a költségeket, a munkálatok során pedig tartoznak jobbágyaikat egyházanként elkülöníteni. Ennek tanúságtételül a jelen, pecsétjével ellátott oklevelet adja ki. D. Strigonii. VII. Id. Oct., a. d. 1349. Má.: Dl. 65 277. (Szent-Ivány cs. lt.) (18. sz.-i egyszerű Má.-ban.) K.: Str. III. 701-702. (941. szám). R.: Szent-lvány 29. (45. szám); Bónis-Balogh 122.(1107. szám). 756. 1349. okt. 9. Nagyfalu Miklós nádor (H), a kunok bírája hírül adja: azon a generalis congregatio-n, amelyet okt. 5-én (f. II. prox. p. fe. B. Mychaelis arch.) tartott Noghfalu mellett Baranya m. nemessége számára, Theutos mr. nevében Miklós besenyő c. királyi megbízólevéllel megjelenve tiltakozott amiatt, hogy Danoch-i Henrik volt bán fia Péter mr. jobbágyai Geethmonustra ~ Gethmonustra birtokának szántóföldjeit és Chench nevű halastavát jogtalanul használják. A nevezetteket és mindenki mást eltiltott fenti magatartástól, ill. az említett haszonvételek elvételétől. D. 5. die congregationis nostre predicte et loco antedicto, a. d. 1349. E.: Dl. 87 238. (Esterházy cs. hercegi ágának lt. Repositorium 32. B. 112.) Papír. Hátoldalán azonos és 18. sz.-i kéz írásával tárgy megjelölés, rányomott kerek zárópecsét körvonala, maradványai. K.:757. 1349. okt. 10. Buda [I.] Lajos király (H) megparancsolja a [székes-jfehérvári egyház kápt.-jának: Szt. István király legendájában keressék meg, hogy Craco vár nemes jobbágyai és népei az országban hol laknak és milyen szabadsággal rendelkeznek, majd a jelen oklevél felmutatójának révén oklevélben tegyenek róla jelentést. D. Budae, sabb. prox. an. quind. S. Michaelis arch., a. d. 1349. A.: a 807. számú oklevélben. K.: F. VII. 1. 108-109. (64. szám). Megj .: Az átíró oklevél szerint a király gyűrüspecsétjével volt megpecsételve, aki viszont ekkor Erdélyben tartózkodott, így az oklevél kétes hitelűnek tekinthető. 368