Anjou-kori Oklevéltár. XXXIII. 1349. (Budapest-Szeged, 2015)
Documenta
555.1349. júl. 22. A [székes-]fehérvári egyház kápt.-ja hírül adja: bár korábban Vilmos testvér pannonhalmi (Sacer Mons Pannonie) apát és konv.-je kérte, hogy a kápt. Szt. István király dekrétumának, legendájának és a kápt. registrum-ainak a conservatorium-ban őrzött azon példányait, amelyek a pannonhalmi Szt. Márton-monostor szabadságaira vonatkoznak, autentikus pecsétje alatt átírva adja ki, mivel azonban ez egyszerű kérésre a kápt. régi szokása szerint nem lehetséges, hanem csak a király, a királyné v. egyházi felettesek (superiores) parancsára, ezért Guido kardinális, Szt. Cecíliáról címzett presbiter, a Szt. Szék legatus-a írásos parancsára (1. 554. szám) a Szt. István király legendája által megőrzött, a Szt. Márton-monostornak a szt. pápák által adományozott szabadságaira vonatkozó rendelkezéseit átírja. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására a monostornak a jelen, autentikus függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet adja ki. D. a. d. Incarn. 1349., Thatamerius mr. lévén a prépost, udvari alkancellár, János az éneklő-, Demeter az őrkanonok, István a |déjkán, XI. Kai. Aug. E.: BFL. Konv. lt. 5. B. Capsarium 26. JJ. (Df. 207 051.) Erősen vízfoltos és szakadozott. A Fk-en függőpecsét bevágásai látszanak. K.: PRT. II. 402-403. (134. szám). (Az átírt legenda részletet 1. uo.) 556. (1349. júl. 23. e.) Guido kardinálist, Szt. Cecíliáról címzett presbiter oklevele szerint sikerült fegyverszünetet létrehoznia egyik részről Tarantói Lajos és Johanna királyné, másik részről I. Lajos magyar király között. Emi.: a következő oklevélben. K.: F. IX. 1.741.(397.) 557.1349. júl. 23. Annibaldus Tusculanum-i püspök, kardinális, a Szt. Szék legatus-a [hírül adja]: VI. Kelemen pápa megfontolván az egyik részről [I.] Lajos király (V), másik részről Tarantói Lajos és felesége, Johanna királyné között a magyar és a nápolyi királyság területén András herceg halála miatti háború szörnyűségeit, a magyar királyhoz Guido kardinálist, Szt. Cecíliáról címzett presbiter- t, a nápolyi királyságba pedig az oklevéladót küldte ki legatus-ként a béke helyreállítása céljából. Mivel a béke előfeltétele a fegyverszünet, egyik részről Tarantói Lajos király és Johanna királyné, valamint alattvalóik, másik részről István erdélyi vajda, Zonuch-i c. és Farkas Konrád hadvezér és katonáik, mint a magyar király nápolyi királyságbeli képviselői között júl. 23-án (die 23. 278
