Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.)

Devecher (Deuecher) birtok ügyében vizsgálatot folytassanak. Ennek értelmében a vajdai ember és az erdélyi egyház kápt.-jának tanúságtevője, Nagy (Magnus) László kanonok jún. 17-én (die domin. prox. p. fe B. Barnabe ap. nunc preteritum) Torda (Thorda)-n Erdély 7 m.-jének nemeseitől - akik ekkor ott congregatio-t tartottak - megtudták az igazságot. Nevezett m.-k szb.-i, esküdt ülnökei és összes nemesei elmondták, hogy Devecher (Deuecher)-i András fia Miklós lopást, útonállást és más gonosztetteket követett el, ezért őt még Miklós néhai erdélyi vajda idejében, majd István vajda 3 congregatio-ján is fej- és jószágvesztésre ítélték. Birtokai István vajda kezére jutottak, aki azt jogszerűen elfoglalta. Mindezeket a congregatio-n András fia Miklós rokona, Abel fia Lőrinc is megerősítette, és nem tett ellentmondást. Ezek után István vajda bemutatta a királynak az erdélyi egyház kápt.-jának másik privilégiumát (1. 763. szám), és kérte, hogy a király engedélyezze a birtok Jara-i Mihály fia Péter alvajda részére történő elzálogosítását, amihez a király hozzájárult. Ennek értelmében István vajda a birtokot 200 M. tiszta ezüstért - budai mérték szerint - elzálogosítja a személyesen megjelent Péter alvajdának, mivel István vajda a királlyal az itáliai részekre készülve pénzszűkében van. A király anyja, valamint a főpapok és bárók tanácsára úgy dönt, hogy ha a rokonok v. szomszédok közül valaki Devecher (Deuecher) birtokot meg akarja váltani, akkor azt a fent említett 200 M. tiszta ezüstért teheti meg. D. Bude, in oct. fe. B. Michaelis arch., a. d. 1347. Á.: 1. I. Lajos király, 1366. aug. 12. Dl. 3924. (Erd. fisc. 4. 257. B.) 2. Zsigmond király, 1419. ápr. 24. Dl. 10 753. (Erd. fisc. 4. 257. F.) (Az eltérő névalakokat zárójelben adjuk.) Má.: 1. A. 1 ,-röl, vele azonos jelzet alatt (15. sz.-i). 2. A. 2.-ről, vele azonos jelzet alatt (15. sz.-i). Emi.: a 989. és az 1155. számú oklevélben. K.: AO. V. 134—142. (60. szám) (kihagyásokkal) (Á. 1. alapján). R.: ZsO. VII. 348. szám. Ford.: Doc. Trans. IV. 405-406. (581. szám) (A. 1. és K. alapján) (román nyelvű). 930. 134 7. oki. 6. Buda [I.] Lajos király (H) megparancsolja az ország összes bárójának, kiváltképpen a nádornak, az országbírónak a m.-k c.-einek és alispánjainak, szb.-inak, vámagyoknak, nemeseknek, officialis-oknak és más bíráknak, hogy mivel egyházi és világi ügyekben mindazok pereit, akiket Itáliába küldött 1 évre (a data presentium usque revolutionem a.) elhalasztotta, Rozgon-i János fia László mr. és frater-e, a vele osztatlanul birtokló László fia Péter mr. összes perét a korábbi állapot fenntartásával halasszák el ugyanennyi időre. D. Bude, in oct. S. Myehaelis arch., a. d. 1347.