Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.)
birtokok határai a felek elmondása szerint: Polosta nevű vizes rét, Pestessvna hely, Stremen nevű rész, jekyne fa, Mynkyn Laza, körtefa, erdő széle, szántóföldek, említett erdő, másik körtefa, tölgyfa, Egerffark nevű berek, másik tölgyfa, említett erdő vége, nagy út, szántóföldek, állóvíz, tölgyfa, említett állóvíz, Cheverenthouie nevű másik állóvíz vége. Az említett határoktól Ke-re Tompa fia János fiai Wyfolu birtoka, Ny-ra pedig Egyed fiai és Péter fiai Eghazos Kerez birtoka fekszik. Abban is megegyeztek, hogy a megegyezést el nem fogadó fél a másik ellenében párbajban vesztesként marasztaltassék el. Továbbá, ha valamelyik fél önhibáján kívül valamit elveszít az említett részekből, a másik fél a sajátjából ugyanakkora résszel kárpótolja. A konv. a felek kérésére erről függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet ad ki. D. II. f. prox. an. fe. Exalt. S. Crucis, a. d. 1347. A. E.: SNA. Jászói konv. hh. lt. Oklevelek. Acta ab anno 3. 13. (Df. 251 719.) Kissé vízfoltos. Hátoldalán 18. sz.-i kéz éírásával tárgymegjelölés. A Fk.-en függőpecsét befűzött szalagja látszik. K.:845. 1347. szept. 10. Szögliget Wgrin fia László mr., Cykow mr. Thoma m.-i alispánja és a szb.-ák színe e. megjelenve Kouachy-i Budur fia Gál bemutatta [I.] Lajos király oklevelét (1. 836. szám). Ennek megfelelően az oklevéladók szept. 6-án (f. V. prox. an. fe. Nat. virg. glor.) kiszálltak az említett birtokra, a szomszédokat összehívva jelenlétükben hj.-t végeztek, majd a birtokot 2 egyenlő részre osztották. Hj.: Sospotaka patak, Scent Jacob folua birtok, Kouachy birtok, Ordow birtok határai. Az említett víz közös használatban marad. A birtok Ny-i fele összes haszonvételeivel és tartozékaival együtt Gálnak jut örök birtoklásra, a birtok Ke-i fele Tamás fiainak: Jánosnak, Beche-nek és Jakabnak jut hasonló módon. Ha bármelyik fél az említett felosztást idővel újra kívánná tárgyalni, perbelépés e. 15 M.-t fizessen a bíró részén felül. Abban is megegyeztek, hogy a felek birtokrészeiket csak egymásnak idegeníthetik el. Ennek megerősítésére a fent nevezettek pecsétjükkel ellátott oklevelet adnak ki a feleknek. D. Zeglicet, f. II. prox. p. fe. prenotatum, a. d. 1347. E.: AM. Kosice (Kassa). Archívum secretum. Beke cs. lt. MM. 2. (Df. 269 904.) Kissé vízfoltos. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tartalmi összefoglaló. A Fk.-en pecsét felfüggesztésére szolgáló bevágások látszanak. K.:-