Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.)

illető, Maehkas birtokban levő részeiket Loránd fia Tamás megöléséért e Loránd fia Istvánnak és e Tamás fia Artholpus-nak adják örök birtoklásra - fogott bírák közreműködése nyomán létrejött megegyezés révén - összes haszonvételeivel, Jula fia Miklós részét érintetlenül hagyva. A birtok átadói István és Artholphus iránt szavatosságot vállalnak. Az alvajda kéri a kápt.-t: az említett birtokrészek iktatására Maynolth frater-e, János fia Miklós v. Zumurduk-i Péter fia István v. Kyd-i Antal alvajdai ember társaságában küldje ki tanúságtevőjét, akik szálljanak ki az említett birtokrészekre, és az alvajdai ember iktassa azokat a fentieknek, az esetleges ellentmondókat idézze az alvajda jelenléte elé. A birtokátadásról a kápt. Istvánnak és Arthophus-nak privilegiális oklevelet állítson ki. Az alvajda minderről írásos jelentést kér. D. in S. Emerico, 5. die oct. fe. Nat. S. Johannis Bapt., a. d. 1347. E.: Dl. 29 426. (Gyfvár cista com Doboka 1. 28.) Kissé vízfoltos. A papíron tennészetes színű, háromszögű pajzs alakú zárópecsét apró töredéke. K.: AIR. I.: 64-65. (34. szám). R.: uo. (román nyelvű). 648. 1347. júl. 6. [I.] Lajos király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli dom.) színe e. megjelenve István fia Miklós, egykor egész Ho. és Sclauonia bánja bemutatta [I.] Károly király (H) harmadik és utolsó pecsétjével megpecsételt privilegiális oklevelét kérve annak privilégium formájában történő átírását és megerősítését. A király Miklós bán érdemeire való tekintettel - számos famulus-ának és rokonának halála, csonkulása és súlyos sebesülése árán visszaszerezte a bánság területét a jogtalan foglalóktól, továbbá midőn a király a Zára városa e. levő és a velenceiek által tartott Stykach (dict.) várat ostromolta, Miklós bán 2 életveszélyes sebet szenvedett, miközben övéi közül többet megöltek, a király összes hadjáratában részt vett sem személyét, sem javait nem kímélve - a kérést az anyakirályné egyetértésével, a főpapok és bárók tanácsára teljesíti. Ennek megerősítésére kettőspecsétjével ellátott privilegiális oklevelet ad ki. D. Thatamerius, a [székes-]fehérvári egyház prépostja, királyi udvari alkancellár keze által, a. d. 1347., pridie Non. mensis Jul. uralkodása 6. évében. Méltóságnévsor: Csanád esztergomi érsek, örökös esztergomi c., István kalocsai, Miklós zárai, Domokos spalatói érsek, Miklós egri, András erdélyi, Demeter váradi, Jakab zágrábi, Miklós pécsi, Péter szerémi, Gergely csanádi, Lőrinc boszniai, Kálmán győri, Mihály váci, János veszprémi és Miklós nyitrai választott püspökök; világiak: Miklós nádor, a kunok bírája, István erdélyi vajda, Zolnuk-i c., Olivér királyi tárnokmr., Pál c. országbíró, Pál királynéi tárnokmr., Domokos Macho-i bán, Miklós egész Sclauonia és Ho. bánja, Iwanka