Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.)

követően - összes haszonvételeivel és tartozékaival nekik iktatni örök birtoklásra a fent említett büntetés terhe mellett. A megállapodást be nem tartó fél perkezdet e. 50 M.-t fizessen az azt megtartó félnek. Mindezeket a felek önként vállalták. A kápt. az oklevél visszahozatala esetén privilégium kiadását ígéri. D. 5. die oct. S. Georgii mart. supredictarum, a. d. 1347. E.: -. Fk.: Dl. 96 279. (Vay cs. berkeszi lt. 273.) Vízfoltos. A Fk.-en kerek hátlapi pecsét nyoma látszódik. K.:371. 1347. máj. 5. Győr közelében Miklós nádor (H), a kunok bírája hírül adja: azon a generális congregatio-n, amelyet ápr. 30-án (f. II. prox. p. fe. B. Georgii mart.) tartott Győr városa mellett Győr és Komárom m.-k nemessége számára az alispánok, szb.-k és esküdt ülnökök részvételével, Gewrkezw-i Chama fia Pál bemutatta az esztergomi keresztesek Szt. István király-egyháza konv.-jének nyílt oklevelét. Ezt követően Pál előadta Ponya ellenében, hogy az oklevélben említett földrész visszaváltásának ideje lejárt, a földrészt vissza kívánja kapni, és kész a 3 M.-t megfizetni. Erre [Bana-i Imre fia] Ponya c. úgy válaszolt, hogy a Pál által visszakövetelt földrész vásárlás címén hozzá tartozik, és bemutatta az esztergomi egyház kápt.-jának 1294. évi (sub a. 1294.) privilegiális oklevelét, amely tartalmazta e kápt. 1276. évi (in a. d. 1276.) nyílt oklevelét. Ezen kívül bemutatta még a győri egyház kápt.-jának 1344. évi (in a. d. 1344.) privilegiális oklevelét, amely szerint az említett földrész vásárlás útján jutott a birtokába. A nádor Lyptouia-i Péter c. fia Tamás mr., továbbá az említett m.-k alispánjai, szb.-i, esküdt ülnökei és összes nemese tanácsára úgy dönt, hogy a Pál által Ponya c.-től visszakövetelt Wagkuz-i Kezw birtokban levő földrészt a bemutatott privilégiumok tartalma alapján Ponya c.-nek ítéli örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül, Chama fia Pálra és örököseire pedig örök hallgatást parancsol. Ennek megerősítésére autentikus fuggőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet ad ki. D. 6. die congregationis nostre predicte, in loco annotato, a. d. 1347. E.: Dl. 41 040. (Múz. Ta. Wégh.) Kissé vízfoltos. A hártyán barna zsinóron természetes színű, kerek kopott fiiggőpecsét. Tá.: 1. Szepesi Jakab országbíró, 1380. máj. 27. Dl. 42 158. (Múz. Ta. 1928. 37.) 2. Szepesi Jakab országbíró, 1380. máj. 27. Dl. 285. (NRA. 1844. 28.) (1814. máj. 21-i, Tá. 1-ről készült hiteles Má.-ban.) K.: -. (Az esztergomi kápt. 1276. évi oklevelét átíró 1294. évi oklevelét 1. F. VII. 3. 101102. old. 87. szám, az esztergomi keresztesek 1331. évi oklevelét 1. Anjou-okit. XV. 358. szám.) Megj.: a [ ] közötti kiegészítés az oklevél más részei alapján történt.