Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.)

rendelkezett, hogy okleveleiket [1345.] dec. 13-án (in oct. fe. B. Nicolai conf. tunc venturis) mutassák be Szentimrén (in S. Emerico) az alvajda színe e., ha az okleveleket nem tudják idősebb Wos (dict.) Miklóstól megszerezni, akkor idézzék őt maguk ellen Péter alvajda színe elé az említett időpontra. A határnapon János fiai bemutatták okleveleiket, [de az alperesek] azt állították, hogy ők is rendelkeznek oklevelekkel, ezért az alvajda úgy döntött, [hogy [[1346.]] márc. 29-én (in oct. diei medii Quadr. tunc affuturis) mindkét fél mutassa be] okleveleit, ezt azonban a jelen congregatio-ra halasztották. Ekkor [a személyesen megjelent] ifjabb (junior) Wos (dict.) Miklós a maga és frater-ei nevében az erdélyi kápt. megbízólevelével előállva [előadta, hogy csak az említett birtokon hajlandók bemutatni okleveleiket,] ezért a vajda kéri a kápt.-t, hogy [a Péter fiai, felperesek nevében kiszálló Bungarth-i Pethew v.] Geuch-i Ambrosius fia Tamás fia László [v. Zylagthu-i Lénárt,] továbbá a [János fiai részéről megjelenő Mykud fia Miklós fia] János [v. Vs-i Ivvanka] v. Deuecher-i Abeel fia Lőrinc vajdai emberek társaságában küldje ki tanúságtételre 2 hites emberét. Nevezettek [ápr. 16-án] (f. II. prox. p. quind. [fe. Passce d. prox. venturas)] szálljanak ki Péter fiai Chazartelke, valamint János fiai [Zenthjuan és Chege birtokaira], a szomszédokat összehívva [jelenlétükben a felek mutassák be okleveleiket, végezzenek ezek alapján hj.-t és] határ-elkülönítést szükség szerint új határjeleket állítva, amenynyiben a felek egyetértenek. [Nézetkülönbség esetén a vitatott] részt becsüljék föl, majd máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart. prox. venturas) tegyenek neki v. az alvajdának minderről írásos jelentést. Ekkor a felek is tartoznak okleveleikkel [együtt színe e. megjelenni. D. in predicta T]horda, 4. die congregationis nostre prenotate, a. d. 1347. E.: Dl. 28 065. (Lymbus Gyfvár.) Hiányos és erősen vízfoltos. A papíron természetes színű, kerek zárópecsét apró töredéke. A.: a 361. számú oklevélben. K.: Doc. Trans. IV. 656-658. (510. szám). (Péter alvajda 1342. évi oklevelét 1. Anjou-okit. XXVI. 669. szám; a kolozsmonostori konv. 1343. évi oklevelét 1. uo. XXVII. 444. szám.) R.: Hodor K„ Doboka vm. 692.; Wass 240-241 .(81. szám). Ford.: Doc. Trans. 340-342. (510. szám) (Á. alapján) (román nyelvű). Megj.: a [ ] közötti részek A. alapján kiegészítve. 249. 1347. márc. 24. [Nagy-]Kálló Dosa néhai nádor fia Jakab mr. Zaboch-i c. és a m. 4 szb.-ja hírül adják: Simon fia Imre mr. ápr. 7-én (sabb. prox. nunc venturo p. fe. Passce d.) Nogsemien-i István fia János mr. ellenében tartozik végső választ adni, s ez sem a király, sem a királyné, sem pedig bármelyi báró oklevelével nem halasztható el. D. in Callo, sabb. prox. an. Ramis palmarum, a. d. 1347.