Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.)

Thyboldus mr.-nek jut. Eher birtok egésze Lőrincé és Miklósé, Nadasd birtok pedig Thyboldus-t és fiait illeti. A Thicia folyó melletti Ozlaar birtokot összes haszonvételeivel és tartozékaival, halászóhelyekkel, varsákkal, szántóföldekkel, rétekkel, berkekkel és az ott épült egyház patronatus-i jogával Lőrincnek és Miklósnak hagyták örök birtoklásra, ennek fejében a Dorogma birtokban levő teljes rész - kivéve a néhai Chepanus fia János részét - Thyboldus-nak, Imrének és István fiainak jutott örök birtoklásra. Thyboldus, Imre és János fiai közös Borsod m.-i Byk birtokukat a Hewyou folyó mellett, amely telkekre van felosztva - ebből egyik rész É-on az erdő felől 2 utcára oszlik, és 2 föld határjellel van elválasztva Imre részétől, és Thyboldus és Imre részei között fekszik Thyboldus-nak és fiainak jutott. A második rész szintén 2 utcával 2 föld határjelig Imre mr.-é és fiaié, a harmadik Dé felőli rész Lőrincnek és Miklósnak jutott örök birtolásra, a szántóföldek, rétek, erdők, berkek, utak, folyók és a Boldogságos Szüz-egyház patronatus-a közös maradt. Thyboldus mr., Pál fia Imre, János fiai: Lőrinc és Miklós, István fiai: János és Péter a néhai Chepanus fia János Lyan birtokban levő részeit - kivéve annak Aba fia Pétert és utódait illető ötöd részét - a következőképpen osztották meg maguk és jobbágyaik között: Thyboldus mr. telke az egyház szentélyének szögletétől az erdő felől János fiainak telkeit jelző föld határjelig tart, az e melletti telek János fiai: Lőrinc és Miklós lakóhelyéül szolgál addig a földhatárjelig, amely elválasztja az Imre lakóhelyéül szolgáló telektől Ny felől, utóbbi a harmadik föld határjelig tart. E telkeken korábban Chepanus fia János lakott. Az egyház Dé felőli másik része 2 egyenlő részre osztva István fiainak jutott örök birtoklásra. A felek jobbágyainak jutó, 2 részen elterülő telkes földeket a következőképpen osztották föl: az E-on levő rész János fiai: Lőrinc és Miklós föld határjeléig, a másik rész innen kezdődően Thiboldus mr. és fiai föld határjeléig, a harmadik rész innen Imre és fiai föld határjeléig tart. Az ettől kezdődő rész a 4. föld határjelig János fiaié, az 5. föld határjelig Thyboldus mr.-é és fiaié, a Dé felőli rész a 6. föld határjelig Imre fiaié lett örök birtoklásra. A Lyanuize folyón túli Ny-i, a most Aba fia Péter kezében levő föld alsó részével átellenben levő, István fiai jobbágyainak lakóhelyül szolgáló részt István fiainak hagyták örök birtoklásra oly módon, hogy azt a telekhelyet, amelyet Chepanus fia János élete végéig az említett parochialis egyháznak és papjának rendelt - a telekhely a János fiainak jutott első rész fölött a folyótól kezdve az egyházig tart -, Chepanus fia János és saját lelkük üdvéért ők is az egyháznak és papjának adták. Az említett telekhelyek, amelyeket a felek jobbágyaik lakóhelyéül rendelték, a folyótól az említett egyház felé esnek, és a felek saját telekhelyeiig tartanak. Chepanus fia János Mezalya birtokát az Aba fia Péter és fiai részéig, ahol az említett Thyboldus, János fia Imre és István fiai telekhelyekkel és malomhelyekkel rendelkeztek, teljességgel fölosztották. A Ke-i, Saal birtok felőli folyó melletti rész 1. és 2. határjele közötti rész Thyboldus mr.-nek és fiainak, a 3. határjelig terjedő felső rész János fiainak jutott, innen az