Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
szereztek-e [V.] István és [IV.] László királyok óta (amióta Demeter főesperes és Dénes mester állítása szerint a Grech-i polgárok és hospesek Cubilia-t birtokolták), [IV.] Béla király ideje óta tettek-e bármit a Grech-i hospesek ellenében a maguk joga védelmében, amit e birtokban bírni remélnek, tiltakoztak-e a birtok iktatása idején (amit a mondott poroszló végzett a Grech-i hospeseknek a zágrábi káptalan tanúsága alatt), és ellentmondtak-e a hospesek, ill. Máté és Farkas közötti, Cubilia és Sciuiblan birtokok ügyében a zágrábi káptalan előtt történt megegyezések idején, v. sem. Ám Demeter főesperes és Dénes mester nem tudtak más oklevelet bemutatni, amik igazolnák, hogy e birtokok a káptalan jogához tartoznak, csak azt állították ismét, hogy e birtokok ügyében minden eredeti oklevelük elégett. Mivel tehát a Grech-i polgárok oklevelek erejével igazolták, hogy Cobilia és Sciuian birtokok hozzájuk tartoznak és adományozásuk óta mindig is békésen, a káptalan ellentmondása nélkül voltak ezekben, a káptalan pedig sem Cobilia iktatása, sem a mondott megegyezések idején (mivel semmiféle jogot v. tulajdont e birtokokban akkor nem véltek bírni) a Grech-i polgárokkal szemben semmiféle ellentmondást nem emelt, ráadásul tilalmazó, tiltakozó és más okleveleket az ügyben a káptalan képviselői Lőrinc háromszori (ahogy kell) kérdésére sem tudtak bemutatni, ezért a tárnokmester Péter szerémi püspökkel. Miklós nádorral, a kunok bírájával, Tamás egykori erdélyi vajdával. Pál királynéi tárnokmesterrel, Treutul (diet.) Miklós pozsonyi comes-szel, Gelet fia: János Turuch-i comes-szel, Pok-i Deseu comes-szel, Pál comes országbíró albírójával (magnifici), továbbá Bika (diet.) Miklóssal, a nádor prothonotarius-ával, Vgal-i Pál mester Varna-i várnaggyal, Pál comes prothonotarius-ával és az ország számos más, Lőrinccel ülésező nemesével Cobilia és Scyuiblan birtokokat régi határaik alatt, ahogy egykortól a polgárok ezeket birtokolták, bírói teljhatalmából (plenitudo iudiciarie potestatis) a Grech-i polgároknak és hospeseknek ítéli és nekik hagyja örök birtoklásra a király nevében, a zágrábi káptalant pedig (mivel Cobilia birtoknak a polgárok számára saját tanúságuk alatt történt iktatásakor, ill. a káptalan előtt, annak saját oklevelével Cobilia és Sciuiblan ügyében a polgárok, ill. Máté és Farkas között történt megegyezésekkor sem éltek ellentmondással) egyetértést tanúsítónak minősíti és ezért mint már régóta jóváhagyott ügy felújítóját Lőrinc a mondott főpapokkal [!], bárókkal és az ország nemeseivel patvar- kodásban marasztalja el a Grech-i hospesek ellenében. D. in Wyssegrad, 20. die termini prenotati, a. d. 1346. E.: AHA. Diplomata latina. 4. 29. (Df. 230 400.) Függőpecsétre utaló bevágások. Á.: 1. az 595. számú oklevélben. 2. Hahót Miklós horvát-szlavón bán, 1354. jún. 26. AHA. Diplomata latina. 4. 35. (Df. 230 406.) 3. K. szerint: Csázmai kápt., 1490. (Zágrábi kápt. lt. 2. 38.) Eszerint privilegiális oklevél volt, függőpecséttel ellátva. Eltérő névalakjai: Grecz, Nykoleth, Kobylya, Swblyan, Farcas. 188
