Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

megérkezik korábbi lakhelyére, Wyssegrad-ra (quind. eiusdem diei quo dominus rex de suo exercitu versus partes maritimas moto redeundo in Wyssegrad locum pristine mansionis sue perveniret). Ez onnan Pál comes perhalasztó oklevele szerint nov. 18-ra (oct. Martini) lett kitűzve, mikor is megjelent színe előtt egyrészről István fia: György (Merhard nevében a pozsonyi káptalan ügyvédvalló levelével), másrészről Péter (Péter fia: László nevében királyi ügyvédvalló levéllel), harmadrészt Hermann fia: Miklós (Domokos fia: Miklós részére a pozsonyi káptalan ügyvédvalló levelé­vel). Merhard képviselője újra bemutatta a pozsonyi káptalan mondott nyílt okleve­lét, majd Péter képviselő az esztergomi káptalan jún. 20-án kelt privilegiális okleve­lét (1. 462. szám). Ezzel szemben Domokos fia: Miklós képviselője bemutatta az esztergomi káptalan máj. 1-jén kelt oklevelét (1. 340. szám), mire Péter fia: László képviselője a győri káptalan 1341. máj. 14-én (II. Id. Maii, a. ineam, dominice 1341.) kelt, a pecsétviaszában eléggé új pecsételés nyomát mutató privilegiális okle­velét, miszerint előttük a Pozsony megyei Januk-i Péter fia Domokos fia: Miklós megvallotta, hogy égető szükségei miatt, főleg, mivel a nádor előtt súlyosan elma­rasztalták, a Pozsony megyei mindkét Januk nevű falvát, Chandol, Kurmusd, Kuze és Toluoy nevű ue. megyei birtokait minden haszonvétellel a szintén jelenlevő Iuanka fia Péter fia: Lászlónak a tőle megkapott 400 márka széles bécsi dénárért (minden márkát 10 pensa-val számolva) eladta (/. Anjou-oklt. XXV. 322. szám). Péter fia: László képviselője bemutatta még a győri káptalan máj. 23-i oklevelét (1. 405. szám). Mivel Domokos fia: Miklós képviselője a győri káptalan ezen 2 privilegiális okleveléről azt állította, hogy ezeket Miklós tudta nélkül adták ki, mert Miklós ilyen bevallásra és birtokeladásra sosem ment a győri káptalanhoz, emiatt Pál comes a bárók és az ország nemesei tanácsával meghagyta, hogy Januk-i Domokos fia: Mik­lós dec. 21-én (in die Thome ap.) menjen a győri káptalanhoz, ahol Péter fia: László is jelenjen meg, a győri káptalannak tulajdonított 2 privilegiális oklevelet, amiket Pál comes pecsétfőjével trapellum-ba zárt, Ogh (diet.) Miklós v. Nadesd-i Beder királyi emberek valamelyike a káptalan tagjainak mutassa be, akik olvassák el ezeket, ala­posan és kedvezés nélkül vizsgálják meg a pecsétjét, írását, anyagát és más jellemző­it, hogy ezen privilegiális oklevelek a valós pecsétjükkel és a káptalan által lett-e törvényesen kibocsátva, és (amennyire fel tudják idézni) Miklós előttük ezen beval­lásra és birtokeladásra személyesen megjelent-e, és mindazt, ami az oklevelekben van, megvallotta-e, v. sem, majd a káptalan a királyi Szent Korona iránti hűségére [1347.] jan. 8-ra (oct. diei Strennarum) a királynak tegyen jelentést, amikor is a há­rom peres fél személyesen és nem képviselő révén kell megjelenjen Pál comes előtt. Tá.: Nagymartoni Pál országbíró, 1347. febr. 2. Dl. 3809. (Acta eccl. ordinum et monialium. Poson 12. 2.) K.: AO. V. 5-11. (Tá.-ban.) Megj.: A máj. 23-i oklevelet 1341. máj. 23-i dátummal 1. Anjou-oklt. XXV. 339. szám. 449

Next

/
Oldalképek
Tartalom