Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

fe. Ass. virg. glor.) 1-1 márkát. Továbbá zálogba adja nekik Konigisberg-i örökjogait: egy kétkerekű malmot, házat és területet az utóbbi malom mellett, és minden fragmentum-ot, amiket wlgariter getrecz-nek hívnak. Ha a testvéreknek ezen összeget nem fizeti ki teljesen, akkor ők az elmaradt összeg fejében az ő ingó és ingatlan javait eladhatják és saját használatukba vehetik. D. et actum in Konigisperg, in die Dyonisii, Pesczo Groe, Heynmann de Rachewor, Wuschet senior-ok és János notarius jelenlétében. Az oklevelet a város pecsétjével erősítik meg, sub a. d. 1346.

E.: EPL. Esztergomi kápt. mit. Radicalia 40. 2. 33. (Df. 237 045.) Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelölések, valamint kerek pecsét körvonala. Az oklevél rendelkező része egyes szám első személyben íródott.

K.: Str. 111.615.

707. 1346. okt. [4.] Pétervárad

......... a Bors megyei comes-nek v. vicecomes-nek..............eus, a [királyi]

a

ula lovagja, hogy bizonyos földrészt [Sek birtokból] ........ a Luk-i népek

e

lfoglaltak és használják jogtalanul, és erről.......oklevelei vannak. Mivel [a

király] Wezzeus-t ........őrizni, hű szolgálataiért [királyi] kedvezéssel ...........

a

z okleveleinek megfelelően neki visszaadja ........ Utasítja a címzetteket,

ho

gy a földrészt ennek megfelelően neki adassák vissza a Luk-i népekkel .....

és a hozzá tartozókat ez ügyben soha ne zaklassák.........D. in Waradino Petri,

f

. IV. p. [Michaelis] arch., a. d. 1346.

E.: Dl. 76 811. (Zichy cs. zsélyi lt. Mise. 10.) Hiányos, bal harmada hiányzik. Előlapja jobb felső sarkában: Nicolai filii Laurencii Tot, alul: Jo[hannem] parvulum suum quem Vezzeus adduxit; Nicolai filii Laurencii Tot. Hátlapján kerek pecsét körvonalában: reláció Nicolai filii Laurencii Tot. Középkori kéztől: litera regie [!] super iustificacione metarum possessionis Seki preceptoria.

K.: Z. XII. 22-23. (a kiegészítések innen származnak)

708. [1346.] okt. 4. Avignon

[VI. Kelemen pápától] kérte István kalocsai érsek, hogy [halála esetén] meggyónt vétkeire gyóntatója neki teljes bünbocsánatot adhasson. A pápa a kérést jóváhagyja. D. Avinione, IV. Non. Oct., pápasága 5. évében. [1346.]

K.: Reg. Suppi. 1/2. 159. (ASV. Suppi. Clementis VI. Vol. 12. föl. 52v. alapján., okt. 5-i dátummal.)

396