Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

ták, hogy máj. 4-én (f. V. an. Stanizlai) a szomszédok jelenlétében Lucka birtokon csak azt mérték meg, ami Pál fia: Péter részéhez tartozott, és 1 márkára és ferto-ra becsülték. Ezen összeget Pál fia: András fizesse ki fentiek előtt máj. 22-én (quind. datarum presencium) Márton fia: Jánosnak részben dénárokban, részben Poperinge-i (Papprig) posztóban, aszerint, ahogy venni tud a vásáron, a frater-e: Péter Virniluagass birtokon levő része kiváltásáért.

D. in Saras, f. II. p. Inv. S. Crucis, a. d. 1346.

E. : Dl. 64 656. (Péchy cs. lt. 14.) Foltos. Hátlapján 1 nagyobb és 4 kisebb

zárópecsét töredékes nyomai.

R.: Péchy 6-7.

369. 1346. máj. 8.

A Csanádi káptalan előtt Pousa mester Carassou-i comes nevében a famulus-a: András tiltakozott, hogy amikor Luka fia: János mester Sceulus birtokot bírói úton bizonyos nemesektől megszerezte, az Erdsomplyo várhoz tartozó birtokokat (Harumturku, Gyalad, Vzvar, Igon, Vraychfolua) és tartozékaikat határjelek emelésével elfoglalta, ezért Pousa mester nevében János mestert Sceulus birtok kapcsán nem, de a többi birtok elfogalásától tilalmazta. D. f. II. p. Inv.

S. Crucis, a. d. 1346.

E.: Dl. 91 369. (Festetics cs. lt. Krassó 5.) Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés, valamint kerek zárópecsét körvonala.

370.1346. máj. 8.

A Scepus-i Szt. Márton-egyház káptalanja Swyne-i Merse fia Benedek fia: Mersse mester kérésére és oklevél-bemutatása alapján átírja Miklós nádor, a kunok bírája nyílt, nagyobbik pecsétjével a hátlapon megerősített, ép és gyanútól mentes oklevelét (1342. nov. 3., /. Anjou-oklt. XXVI. 569. szám). D. in crastino Stanyzlai, a. d. 1346.

E.: Dl. 761. (NRA. 646. 30.) Felül chirographált (ABC). Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelölések. Kerek függőpecsét és rózsaszín fonata.

K.: F. IX/1.414—416. (az átírt oklevelet 1346-os dátummal adva)

371.1346. máj. 8.

A váradi káptalan Gurs-i Miklós fia: János oklevél-bemutatása és kérése alapján privilegiális oklevelében átírja saját nyílt, pergamenében, szövegében és pecsétjében is ép és gyanútól mentes, 1325. máj. 2-án kiadott oklevelét. D.

228