Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
tóttá. Akkor megjelent előtte Miklós mester Zolnok-i, Miklós mester Ozd-i és Simon mester Crazna-i főesperes, a felperes erdélyi káptalan kanonokai a káptalan nevében és ügyvédvalló levelével, másrészről Surk-i Henning fiai: Henning és Miklós comes-ek, és elmondták, hogy e vitás földrész ügyében fogott nemes bírók elrendezésével, az alvajda bírói engedélyével megegyezve fogott bírókkal az alábbi örök határokkal elkülönítették birtokaikat: határjel ott, ahol Zalatna birtok határai véget érnek az Iwanfalwa-i nemesekkel; hegy, ahol kezd határt tartani Vicherd faluval, ami Surk-i Henning fiaié; nádas rét; a káptalan Zalatna faluja felé a Zalatnapataka patak, ami Zalatna faluból folyik; kis hegyen újonnan emelt határjel: nádas rétek között egy föld-határjelet ástak; dél felé határjel Tamaspataka mellett, ami egy völgybe megy; ue. patak mint határ, ami dél felől Vecherd birtokot, észak felől Zalatna birtokot különíti el; ue. patak mellett határjel, ahol véget érnek a határok Henning fiaival; észak felé hegy tetején határjel. Miután az alvajda háromszor (ahogy hivatala megköveteli) megkérdezte a feleket, hogy a vitás földrész elkülönítése ügyében a megegyezést örökre és változatlanul megtartják-e, ők igennel feleltek, ezért erről oklevelet bocsát ki számukra. D. in S. Emerico, 8. die oct. diei medii Quadr.,a.d. 1346. Á.: Erdélyi kápt., 1786. okt. 28. Dl. 30 377. (GYKOL. Centuriae L. 23.) Má.: Uo. Újkori. 264.1346.ápr. 5. Az esztergomi káptalan kinyilvánítja, hogy megkapva [I.] Lajos király (H) általános (idézésekre, tudományvételekre, birtokok bejárására és iktatására szóló) oklevelét, az abban megnevezett Glaunicha-i Jakab fia: Ádám királyi emberrel kiküldték tanúságul Péter Saswar-i főesperest, akik Zágrábba mentek, és ott a gréci várban (castrum Grecense) és azon kívül, a vásár napján márc. 20-án (f. II. p. Oculi) - amikor sokan szoktak a vásárra menni a közeli és távoli provincia-kból - klerikusoktól, világiaktól, nemesektől, nem nemesektől és Grec város tehetősebb (potior) polgáraitól megtudták, hogy a zágrábi Grec hegy vásárvámját a zágrábi káptalan emberemlékezet óta Magyaro. (H) királyai adományából bírja teljesen, kivéve a királynéi harmincadot, s mindig az alábbi vámokat szedték be, miként tette ezt akkor György villicus, a káptalan vámszedője, aki magával hozott egy quarta-t, ami tartalmazta az alábbiakat a korábbi vámokról - kivéve a legújabb idők óta elrendelt fylarchyna nevű vámot, anút csak a Grec-i polgároknak szednek be -, amiket mindenkinek fizetnie kell, aki nincs a kánonjog v. a civil jog erejével, v. a káptalannak tett adomány előtt kiadott királyi privilégiummal mentesítve. Minden, áruval megrakott, nem fedett (disligatus) bálás szekér után, amik Zágrábban 168
