Anjou-kori Oklevéltár. XXX. 1346. (Budapest-Szeged, 2014)
Documenta
191. [1346.] márc. 18. Visegrád [Erzsébet királyné VI. Kelemen pápának]: neki és fiainak írt részvétleveleiben intette őket, hogy néhai fiának, András királynak (Si) a feleségétől, a terhességében özvegyen maradt Johannától születendő gyermekében találjanak vigaszt. Most kapták levélben a hírt, hogy Johanna fiúgyermeket szült, ezért Erzsébet kéri a pápát, hogy unokáját, fia ezen fiúgyermekét nevelésre és őrizetre a Nápolyi Királyság kormányzásával együtt neki és fiainak adja át, ugyanis a gyermeket ezekre senkinek nem lehet oly biztonságosan átadni, mint nekik. Ha pedig a gyermek természetes halállal v. bármi más módon elhunyna, akkor a pápa a Nápolyi Királyságot fiainak: Lajos királynak (U) és Istvánnak, egész Sclavonia hercegének adja át, oly módon, ahogy azt a királyi követek által küldött más levelében kérte, hogy azután épp úgy fizessék az adót és tegyenek szolgálatot a római egyháznak, mint ahogy elődeik, Nápoly korábbi királyai tették. Azt is hallotta Erzsébet, hogy a fiú anyja, a férjgyilkos ezen újszülött gyermekét a durazzói herceg leányával [Johanna] akarja eljegyezni. Kéri, hogy ezt a pápa akadályozza és tiltsa meg, mert egy ilyen jegyesség engedélyezése és megkötése az egész kereszténységnek rossz példát adna, és általa a gyermek apja, András király gyalázatos halála megújulna. D. in Wysegrad, die XVI11. Mart. [1346.] K.: Fraknói V.. MTT. 1905. 6-7. (Marseille-ben volt XIV. sz.-i Má. alapján. Reg. 176B., 1346. évvel.) Ford.: Makkai-Mezey 260-261. 192. [1346.] márc. 18. Visegrád [Erzsébet királyné VI. Kelemen pápának]: tudomására jutott, hogy a férjgyilkos Johanna a nápolyi királyi ház valamely tagjával házasságról tárgyal. Minthogy azonban Johanna minden jogától és tisztességétől elesett, a pápa pedig részvétében megígérte, hogy Erzsébet fia halálát, amennyiben rajta áll, meg fogja büntetni, ezért a királyné kéri a pápát, hogy ne adja meg a felmentést Johannának, hogy a nápolyi királyi ház bármely tagjával v. bárki mással összeházasodjon. Ha a pápa másként jár el, az ellentétes lesz ígéretével, és [András] halála megújulna, Erzsébet és fiai szívét új fájdalom és bánat sebezné meg. A pápa tehát úgy járjon el ebben az ügyben, hogy az jó példa legyen az egész kereszténység számára, Erzsébetnek és fiainak pedig nagy szomorúságukban vigaszt adjon. D. in Wyssegrad, die XVIII. Mart. [ 1346.] K.: Fraknói V., MTT. 1905. 7. (Marseille-ben volt XIV. sz.-i Má. alapján. Reg. 176B., 1346. évvel.) Ford.: Makkai-Mezey 261-262. 131
