Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
közöttük történt megegyezésnek megfelelően átengedte tartásra (conservo) Leurenthe mesternek és fiainak júl. 1-től (oct. fe. Nat. B. [Johan]nis Bapt.) annak évfordulójáig, mikor is majd a mondott 70 márkáért Péter kiváltja azt tőlük, s ha ezt akkor nem tenné, akkor a felek ......... becslőiket a káptalan em berével e birtok becslésére, ami ha a 70 márkát meghaladja, Leurenthe és fiai ........egészítsék ki, ha pedig a birtokot ezen összegnél kevesebbre becsülik, Péter.........egészítse ki ..........a káptalan előtt; a köv. júl. 1-jén azonban Pál fia: Péter Myhal birtokot Leurenthe mestertől és fiaitól ........ ezen 70 m árkáért nem váltotta ki, becsiéit sem vezette a birtokra, pedig Leurenthe és fiai képviselője napokig várt rá a káptalan előtt. A veszprémi káptalan másik két oklevele szerint 1299-ben memorialis oklevelük alapján színük előtt Pál fia: István Beleed (Leurenthe mester rokona) haláláért 30 márkát tartozott fizetni Leurenthe mesternek, részben jún. 14-én (oct. Penth.), kétszeres büntetéssel, ha nem fizet akkor, részben júl. 1-jén (oct. Nat. Johannis Bapt.), de István az első időpontban nem jelent meg, ezért kétszeres büntetésben maradt, a második időpontban pedig István nevében a frater-e: Perde [!] jelent meg egy Cheruey nevű ifjúval, és Laak nevű birtokát 50 márkáért (amiből 30 márka volt a fő adóssága, 15 márka járt az első időpont elmulasztásáért, a maradék 5 márkáról pedig Péter azt mondta, hogy Leurenthe mestertől kapta) Leurenthe mesternek és fiainak: Miklós és Tamás mestereknek (akik nevében Tamás jelent meg) júl. 1-jétől annak évfordulójáig elzálogosította, akkor azonban Pál fia: Péter nem jelent meg a káptalan előtt, nem is küldött senkit, Laak birtokot sem váltotta ki Leurenthe mestertől és fiaitól, pedig azok képviselője napokig várt rá. Mindezen okleveleket megtekintve a nádor kérdésére Péter fia: István megerősítette, hogy Myhal és Laak birtokokat (amiket apja: Péter és annak frater-e: István Leurenthe mesternek és fiainak 120 márkáért elzálogosítottak) ki akarja váltani, ahogy a jog rendje kívánja. Mivel a nádornak és az ország nemeseinek úgy tűnt, hogy e birtokok kiváltása [az ország] szokásának megfelelően] Istvánt illeti, a nádor úgy határozott, hogy a nádori emberek a káptalan tanúságai jelenlétében Myhal és Laak birtokokat a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében, megtekintve a birtokok mennyiségét és minőségét, az ország szokása szerint királyi mértékkel megmérve elfogultság nélkül becsüljék fel, s ha értékük meghaladja a 120 márkát, István ezen összegért (és ne többért), ha pedig kevesebbet érnek, akkor a megállapított becsösszegért váltsa ki ezeket, [azon idő]pontban, amit a nádor a becslésről szóló jelentés visszavitele után kitűz. Mivel mindezek végrehajtásához szükség van a fehérvári káptalan tanúságai kiküldésére, a nádor felkéri erre a káptalant, mely tanúságok jelenlétében Thakaach-i Domokos v. Zalook-i Pál fia: Miklós v. Jaar-i Barch fia: Lőrinc v. Vndi-i Miklós (István felperes részére), ill. Fülöp fia: László mester v. Ayka-i András fia: János v. Chelthe-i Peteu (Beke, Miklós és János mesterek mint alperesek részére) nádori emberek valamelyike máj. 1-jén (oct. Georgii) Laak és Myhal birtokokat [királyi] mér80
