Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
illető Dalmáciát (regnum nostrum Dalmacie) bizonyos ottani előkelők (magnates) és nemesek zsarnoki hatalmukkal a Szent Koronától elidegenítették, de végül Nelepchius néhai comes fia: János comes mások hibáit elhagyva és a hűség útjára visszatérve Lajost természetes urának elismerte, neki meghódolt, bocsánatért esedezve minden támadás, bűn és kihágás miatt, amiket ő v. elődei a királyi Szent Korona ellen elkövettek. Lajos örvendezve eltévedt alattvalója megtérésének, Jánost királyi kegyébe (pietas, clemencia) fogadja anyja: Erzsébet királyné (H), a főpapok, a bárók és frater-e: István herceg tanácsából, megbocsátva neki minden bűnt, kihágást, jogtalanságot és támadást, amiket ő v. elődei bármikor is elkövettek. Mivel ezenfelül János comes visszaadta Lajos kezeihez Tinin és Pachitel királyi várakat, Szerb, Oztoogh és Vnach várakat azok zsupánságaival (supatibus) és tartozékaival együtt, amiket egykor a mondott zsarnokok elfoglaltak és elidegenítettek a szent diadémától, ezért Lajos Zyn királyi várat a Cetina nevű districtus-ával és tartozékaival, valamint Brecheuo várat a Pogle nevű mezővel, és összes területeikkel, falvaikkal, birtokaikkal, horvát és oláh lakosaikkal v. népeikkel, az egyházak kegyúri jogaival, jogokkal, joghatóságokkal, vámokkal, vásárokkal, gázlókkal, művelt és nem művelt földekkel, rétekkel, kaszálókkal, szőlőkkel, erdőkkel, alpesekkel, berkekkel, vizekkel, folyókkal, halászóhelyekkel, malmokkal, s minden haszonvétellel és tartozékkal régi határaik alatt, ahogy Lajos elődei: Mo. királyai v. mások eddig birtokolták, királyi új adomány címén János comes-nek és örököseinek adja teljhatalmánál fogva, Erzsébet királyné, a főpapok és a bárók tanácsával. Ezenfelül a János saját örökbirtokán újonnan épített Kamichech nevű várát minden örökbirtokával együtt mint saját örökjogát Jánosnak és örököseinek Lajos megerősíti. Továbbá királyi kegyből azt a speciális kegyet gyakorolja, hogy az általa Jánosnak adott Zyn, Brechewo és Kamichech várak, azok birtokai, falvai, területei, tartozékai, továbbá a saját örökjogai és az általa v. örökösei által a jövőben szerzett birtokai felett János teljesen rendelkezhet, ezeket bárkinek, akár Mo. Szent Koronája híveinek is (el)adhatja, elzálogosíthatja, leányai v. leánytestvérei hitbérére fordíthatja, Lajos országai e téren megőrzendő jogai v. szokásai ellenében is, mely szokások és ritus-ok (akár királyiak, akár ezen országokéi) alól tehát ez esetben Lajos felmenti Jánost. A király elrendeli továbbá, hogy János és örökösei az öröklött, a Lajos által most nekik adott, valamint a jövőben szerzett birtokokkal együtt Mo. minden bírója és azok bírósága alól örökre ki legyenek véve, vagyis e birtokok ügyében más bíróság elé nem kell állniuk, csak a királyi felség bírósága elé. A király emellett Jánosnak és leszármazottainak adományozza a Pest megyei Besenew királyi birtokot is az ottani vámmal és haszonvételekkel, hogy innen János a királyi curia-ban meg tudjon jelenni. Lajos a maga és leszármazottai, ti. Mo. királyai nevében, továbbá a királyné és István herceg nevében esküvel ígéri, kezét a szent evangéliumokra és a szentek ereklyéire helyezve a vele levő főpapok és bárók jelenlétében, hogy Nelepchius fia: Jánost és örököseit ezen új királyi adományok és a fentebb mondottak kapcsán minden perben bárki ellenében szavatolja, s ezen 460