Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
746. [1345.] okt. 20. Avignon [VI. Kelemen] pápával tudatta Vilmos (Guillelmus), a S. Maria in Cosmedin[- egyház] kardinális diakónusa, hogy amidőn a bácsi egyházban üresedésben volt a szerémi főesperesség, saját képviselői (procurator) pápai kegyből törvényesen elfogadták azt számára és részére kánonilag bírták, mivel Vilmos nem tudta, hogy képviselői az erdélyi egyházban a fehérvári főesperességet is elfogadták neki azon általános pápai kegy erejével, amit Kelemen a kardinálisnak Mo.-n (U) és Lo.-ban (P) tett, és azt számára kánonilag bírták - habár Vilmos annak tulajdonát (corporalis possessio) bizonyos akadályok miatt, amiket az erdélyi püspök okozott neki és képviselőinek e tulajdon megszerzésében, nem vette békés birtokába -, ö pedig ezen főesperességet pápai engedéllyel elcserélte Istvánnal, a bácsi egyház olvasókanonokával, most budai préposttal annak bácsi olvasókanonokságáért. Mivel azonban a bácsi egyházban a kardinális két tisztséget (dignitas v. personatus v. officium) nem bírhat, a csere idején pedig nem tudta, hogy képviselői a bácsi egyházban a szerémi főesperességet számára elfogadták és birtokolták, emiatt Vilmosnak le kellene mondania az olvasókanonokságnál jóval értékesebb szerémi főesperességről. Vilmos, ha tudott volna a szerémi főesperesség számára történő elfogadásáról, a mondott cserével nem értett volna egyet, arról pápai bullát v. oklevelet sem akart volna kapni, ezért kérte a pápát, hogy nyilvánítsa ki, miszerint a mondott csere mintegy tévesen, a szándékán kívül jött létre, semmis, a kardinális tehát visz- szatérhet fehérvári főesperességébe, István pedig a bácsi olvasókanonokságba. Mindez nincs István joga sérelmére sem, mivel utóbb Kelemen biztosította neki a budai prepositura-t, ami megüresedett azzal, hogy a pápa Demetert a váradi egyházba [püspökké] léptette elő, a fehérvári főesperesség békés birtokát pedig István máig sem foglalta el, és maga István is visszavonta a minap a cserét a pápánál. Kelemen a kérést jóváhagyja. D. Avinione, XIII. Kai. Nov., [pápaságának] 4. évében. [1345.] K.: Reg. Suppi. 1/2. 133-135; Acta Clementis VI. 96-98. (ASV. Reg. Suppl. Vol. 10. föl. 69v. alapján.) R.: Juhász, Csanádi székeskápt. 11; Erdélyi okm. III. 297. szám; Doc. Trans. IV.268. 747. [1345.] okt. 20. Avignon [VI. Kelemen] pápától kérte János kardinális, ostiai (Portuensis) püspök, hogy Kaproncha-i János [fia:] Miklós zágrábi egyházmegyei klerikusnak biztosítsa a zágrábi egyházban a Gergely Csanádi püspökké való felszentelése miatt megüresedett kanonokságot és prebendát. A pápa a kérést jóváhagyja. D. Avinione, XIII. Kai. Nov., [pápaságának] 4. évében. [1345.] 412
